Se magyarul, se románul

Major Anita
2008. 01. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Milyen identitás kialakítására törnek a vetélkedő kultuszok? Mit szándékoznak átörökíteni? Az emlékezés kulturális gyakorlata mint hadszíntér: Tapodi Zsuzsa már címében is izgalmas esettanulmányában lakóhelyén, Sepsiszentgyörgyön keresi a választ e kérdésekre, számba véve az utóbbi évszázad intézményesített kulturális emlékezetének változásait. Utcaneveket, szobrokat, emlékhelyeket vizsgál, rávilágítva a hatalom mechanizmusaira, önigazolási kényszerére. „Addig, amíg a román politikai, vallási és szellemi elit nem tud kilépni a nemzetállami gondolkodás csapdájából, a kisebbségi elit is belekényszerül a nemzetvédés ideológiájába, s a szimbolikus térfoglalási rivalizálás is folytatódni fog” – olvashatjuk a csíkszeredai Székelyföld színvonalas novemberi számában.
„Az ember megszárad, elöregszik, / elnéptelenedik, mint egy magyar falu a / 20. század második felében” – kezdi Szálljatok, évek! című versét Kiss Benedek. Vajon ilyen szomorú sorsra jutott Cófalva is? A nyolcvanas évek derekán e székely falucskában a református imaterem falára tabló került R. T. fotóiból: a férfi lefényképezte faluja házait és lakóit. Ugyanekkor egy bukaresti kormányrendelet a települést „életképtelennek” nyilvánította, s felszámolásra ítélte. Kinda István munkája Cófalva közösségének modernizációs kihívásokra adott válaszreakcióit dolgozza fel, társadalmi és gazdasági szempontból is körbejárva a problémát. Csergő Bálint Sírkeresztek, keresztszegvirágok az udvarhelyszéki katolikus temetőkben című írása is a néprajzi blokkot erősíti: a famesterségről és a népi kovácsművességről szolgál érdekes adatokkal – ábrákkal illusztrálva a motívumokat. Úgyszintén figyelemre érdemes Gazda József a székelyföldi kollektivizálás rejtelmeibe bevezető munkája, melynek gerincét az adatközlők kendőzetlenül bölcs szövegei teszik ki.
A száz éve született Dsida Jenő költészetének hátországa az istenhit, a nemzeti hagyományok tisztelete és az egyetemes emberi értékek vállalása volt. Petrik Béla laudációját abból az alkalomból olvashatjuk a havonta megjelenő Hargita megyei kulturális folyóiratban, hogy a méltatlanul elfeledett költő Magyar Örökség Díjat kapott. Bertha Zoltán Dsida kritikai nézeteiről szóló tanulmánya a még ismeretlenebb Dsida-publicisztikára fókuszál. Dsida hirdette a székely íz fontosságát a magyar irodalomban, és felpanaszolta a nyelvromlást is, sürgetve a keverék nyelv tisztítását: „Erdély ma felnövő ifjú magyarjai sehogy sem tudnak helyesen beszélni: se magyarul, se románul” – kesergett.
A Magyar Napló szerkesztőségében megrendelhető, illetve többek között az Írók Boltjában és a Magyarok Házában megvásárolható határon túli periodika kínálatának áttekintése igazán tartalmas időtöltésnek bizonyult.
(Székelyföld. Kulturális folyóirat, Csíkszereda, 2007/11. Ára: 490 forint.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.