Senki nem tudja, mikor indul az Atlantis

Valószínû, hogy január 10-én sem indulhat el az európai Columbus laboratóriummal a Nemzetközi Ûrállomásra az amerikai Atlantis ûrrepülõgép, amelynek útját az üzemanyagszintet megbízhatatlanul jelzõ mûszerek miatt már többször elhalasztották. Egyelõre az ûrbázis személyzete sem tudott úrrá lenni a napelemtáblákat forgató mûszerek hibáin, amelyek miatt a szükségesnél kevesebb áram termelõdik. Mind több a kétség, felépülhet-e 2010-ig az ûrállomás.

Nem tudja a NASA, mennyi idõt vesz igénybe az Atlantis üzemanyagszintjét megbízhatatlanul jelzõ szenzorok hibáinak kijavítása, ezért nem jelölt meg újabb dátumot az ûrrepülõgép indítására – adta hírül az AP. Wayne Hal programigazgató szerint még korai volna megmondani, hogy január 10-én, február 10-én vagy csak március 10-én indulhat el a floridai Cape Canaveralbõl a Nemzetközi Ûrállomásra (ISS) az ûrjármû az európai ûrkutatási ügynökség (ESA) 880 millió euró (222 milliárd forint) értékû szállítmányával: az európai Columbus laboratóriummal. A legutóbbi teszt alkalmával a négy mérõmûszer közül három még mindig nem mûködött megfelelõen, s ha emiatt a gépet visszaviszik a szerelõcsarnokba, az több hónappal is hátráltathatja a missziót.
Az Atlantis startját már többször lefújták, mert rendetlenkedtek az érzékelõk. Az amerikai ûrkutatási hivatal kényszerítõ körülmények híján aligha halogatná a missziót, mert már most is kérdéses, hogy 2010-ig, amikorra az ûrállomás építését be kell fejezni, megjárhatják-e annyiszor a Föld és az ISS közötti utat az ûrrepülõk, amennyi szükséges a határidõ betartásához. A NASA azért kénytelen 2010-ig eleget tenni az ISS-en vállalt kötelezettségeinek, mert akkor kivonják a forgalomból az elaggott siklókat, és az ûrjármûvek új generációja már nem az ûrállomást, hanem a Holdat és a Marsot veszi majd célba. Az ûrsiklóprogramot azonban évekre visszavetette a Columbia 2003-as katasztrófája. Majd 2005-ben, amikor elsõként a Discovery újra startengedélyt kapott, kiderült, hogy a Columbia végzetét okozó hõszigetelési gondokon nem sikerült egészen úrrá lenni.
A Föld körül átlagosan 400 kilométeres magasságban keringõ ISS az egyik legdrágább eszköz az ûrkutatás történetében. Létrehozását 1984-ben, Ronald Reagan elnöksége alatt határozták el, hogy tanulmányozhassák, miként hat az ember szervezetére a súlytalanság. Fontos szempont volt az is, hogy elvégezhessenek olyan kísérleteket, amelyekre a földi gravitáció hatása alatt nincs lehetõség. Reagen nyolcmilliárd dollárt szánt a bázis felépítésére, és 1992-re ígérte elkészültét. Ez az összeg azonban nem tartalmazta a szállítások költségeit, ezért át kellett dolgozni a tervezetet. Végül a kilencvenes évek elején a Clinton-kabinet úgy döntött, bevonja a programba az oroszokat is. A két ûrnagyhatalom mellett az ISS építéséhez késõbb még 14 ország csatlakozott: Japán, Kanada, Brazília és az ESA 11 tagállama. Szívesen bekapcsolódna Kína is, de az amerikaiak gyanakvása miatt ez még várat magára. Nincs azonban kizárva, hogy végül a kihagyott Kína jár a legjobban, a többiek pedig futhatnak a pénzük után.