Tb-törvény: ma dönt Sólyom László

Az államfőnek ma kell döntenie arról, hogy aláírja-e az új egészségbiztosítási törvényt, vagy visszaadja az Országgyűlésnek, illetve az Alkotmánybíróságtól kér-e normakontrollt. Sólyom László múlt csütörtökön kapta kézhez a jogszabályt, amelynek áttanulmányozására mindössze öt napot kapott.

A köztársasági elnöknek így ma kell nyilvánosságra hoznia, miként dönt a törvény sorsáról, amely háromféle utat járhat be.
A kormány számára a legkedvezőbb eset az lenne, ha Sólyom László nem emelne semmilyen kifogást, és aláírná a törvényt, amelynek január elsejével történő hatálybalépésére még ekkor is kevés esély lenne. Két munkanap alatt ugyanis csekély a valószínűsége annak, hogy a Magyar Közlönyben még az idén kihirdetik a törvényt.
Ha az államfő megfontolásra küldi vissza a törvényt az Országgyűlésnek, akkor csak halasztja annak hatálybalépését, hiszen a javaslatot valószínűleg változtatás nélkül szavazza majd meg újra a koalíció. Amennyiben ezt a stratégiát követi Sólyom László, akkor a parlament a bizottsági tárgyalások után február közepén szavazhat újra.
A kormány számára a legsúlyosabb döntés lenne, ha a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz (AB) küldené a jogszabályt, előzetes normakontrollra. Ebben az esetben akár több hónapot is késhet a törvény kihirdetése, hiszen alkalmazkodni kellene a testület menetrendjéhez. A törvényt az alkotmánybírák meg is semmisíthetnék akkor, ha magát a törvényalkotás folyamatát tekintenék jogszabályellenesnek. Ha azonban az AB csak néhány passzust tartana alkotmányellenesnek, akkor azok módosításával újra az Országgyűlés elé kerülhet az egészségbiztosítási javaslat.
*
Emlékezetes, a múlt hétfői parlamenti szavazás után számos civil és szakmai szervezet arra kérte Sólyom László államfőt, járjon közbe, hogy az egészségbiztosítás magánosításáról szóló törvény ne léphessen hatályba. A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége december 17-én hirdetett meg sztrájkot, munkabeszüntetéssel demonstrált a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, országosan sztrájkolt a Magyar Orvosszövetség, a SZEF-hez tartozó Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. – A magyar állampolgárok sorsa az egészségbiztosítási törvény hatálybalépésének halasztása tekintetében a köztársasági elnök kezében van – véli a Civil Jogász Bizottság (CJB), hangsúlyozva, hogy az egyszerű többséggel elfogadott egészségbiztosítási törvény szerintük alkotmányellenes. A bizottság Morvai Krisztina törvényt megerősítő népszavazási kezdeményezését – amelyet a jogász a törvény hatálybalépésének megakadályozására nyújtott be – jogilag megengedettnek tartja. (Emlékezetes Halmai Gábor, az OVB elnökhelyettesének nyilatkozata, amiben kifejti: efféle kezdeményezéssel csak országgyűlési képviselő élhet, valamint a népszavazásnak nincs halasztó hatálya.) A CJB társelnöke, Völgyesi Miklós, nyugalmazott legfelsőbb bíró Morvai Krisztina indítványa kapcsán egy joghézagra világított rá, amelynek értelmezésére csak Sólyom László kérheti fel az Alkotmánybíróságot.

Éhségsztrájk Debrecenben. Több mint egy tucat ember jelezte csatlakozását a két jezsuita szerzetes éhségsztrájkjához, akik korábban szolidaritásukról biztosították Nagy Attila debreceni orvost. Ő három héten át szintén a tiltakozásnak ezt a formáját választotta az egészségügy igazságtalannak és felelőtlennek tartott átalakítása miatt. A jezsuita rend tagjai egészségesek, és jól vannak, Hofher József és Vértesaljai László vízkeresztig, azaz január 6-ig csak folyadékot vesz magához. Az éhségsztrájkkal a gazdasági, morális és politikai problémákra akarják felhívni a közvélemény figyelmét. Nagy Attila szerint, aki már befejezte a tiltakozó akcióját, minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy hangot adhassanak tiltakozásuknak, egyet nem értésüknek, az egészségügyi dolgozók körében egyre nagyobb elégedetlenségnek. Ott tartunk, hogy egy orvosnak kell sztrájkolnia, hogy elláthassa feladatát, amire felesküdött, a gyógyítást. Lapunknak megjegyezte, hogy ha kell, januárban újra kezdi a demonstrációt, több kollégájával együtt. A sztrájkoló orvos a hippokratészi esküre emlékezteti a tisztelt döntéshozókat, név szerint Horváth Ágnes egészségügyi minisztert.
– A tényszerű tájékoztatáshoz soha nem lehet elégszer idézni, ő soha nem végzett orvosi munkát, így érdemben nem különbözik az elmúlt rendszer azon gyakorlatától, amely takarítónőből csinált vezérigazgatót – vélekedett, hozzátéve, ha Horváth Ágnes valóban ért ahhoz, amit csinál, valószínűleg ő is ismeri ezt az idézetet: „A jó orvost ne a pénz megszerzése ösztökélje, hanem a hírnévé.” (H. Sz.)