Hármas identitásáról vall a festővásznakon a magyarkanizsai képzőművész

Rajzol, fest és verseket is ír Pósa Károly, akinek Háromvilág: a Gyimesektől Bácskán át az Adriáig címmel nyílt kiállítása a Széphárom Galériában. A magyarkanizsai származású képzőművésszel festészet és költészet viszonyáról, hármas identitásáról, valamint a művészet feladatáról is beszélgettünk.

2025. 07. 05. 6:38
Pósa Károly képzőművész egyik alkotásával Fotó: Ladóczki Balázs
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pósa Károly 1989 óta publikál és rajzol karikatúrákat, grafikákat, de negyvenéves koráig egyáltalán nem festett, nem írt verseket. Bár voltak kiállításai grafikai munkáiból, azonban a festészettel várt; megvárta, hogy legyen saját hangja, stílusa, és mivel a festészetet nagyon közel érzi a költészethez, ezért csak illő tisztelettel mert mindkettőhöz hozzányúlni. – Negyven évig gyűjtögettem az erőt, a tapasztalatot, a gondolatokat ahhoz, hogy valamit úgy tudjak megfogalmazni a versekben, ahogy a vászonra vagy egyéb felületekre rá tudom vinni – fogalmazott a képzőművész, aki egy csendes budapesti műteremben alkot és nem követi a szokványos trendeket, mindig a maga útját járja. Akik a pályáját figyelemmel kísérik, azt mondják, hogy jól tette, mert a sokszínűségbe, a divatirányzatokba nagyon könnyen bele lehet fulladni.

képzőművész
Pósa Károly képzőművész kiállításán nagyméretű festményeket is láthat a közönség. Fotó: Ladóczki Balázs

A magyarkanizsai képzőművész három világa

A mostani, Háromvilág: a Gyimesektől Bácskán át az Adriáig című kiállításán láthatjuk mindazt, amit az évek során összegyűjtött, s egyfajta saját credóvá is minősül nála. A tárlat címe hajaz az álomvilágra, ami nem véletlen.

Az én három világom a gyimesi, a délvidéki-bácskai és a montenegrói létemet jelképezi. Magyarkanizsa a világ egyik leggyönyörűbb, leginspirálóbb helye, ahol a Tisza és a rónaság összeér. Emellett évtizedek óta járok Csángóföldre, ami kilométerben ugyan nagyon messze van tőlünk, de szellemiségében és magyarságában oda lehet sorolni a bácskai magyarság mellé, ahogy rengeteg hasonlóságot, tükröződést láttam a montenegrói emberek és a magyar emberek között. Montenegró a második otthonom, úgy tervezem, hogy a Kotori-öbölben, a halászfalucskámban fogom befejezni az életemet.

– fejtette ki, hozzátéve, hogy ez a hármas lét határozza meg festményeinek témáját.

Ez a három egybefonódó világ fizikálisan úgy kapcsolódik össze, hogy egyszer valaki azt mondta neki, hogy a Gyimesektől, a régi magyar határtól egyetlen vonatjeggyel két és fél nap alatt le lehetett utazni Fiuméba, ami ugyan nem Montenegró, de az Ad­rián van. – A történelmi Magyarországnak van egy sorsa, tragikuma és vannak szépségei, ahogy egy ember életének is. Tehát nekem is van drámába hajló sorsom és szép oldalam, ezeket próbálom ábrázolni a képeimen – mutatott rá a képzőművész, akinek a credója ez a szürreális, éteri lét a valósággal komponálva.

A figuralitás és az absztrakció határán egyensúlyozom, ezt a kettőt próbálom úgy ötvözni, hogy meghagyjam a nézőnek, a befogadónak a saját, személyes tapasztalását, ugyanakkor egy kis támpontot, kapaszkodót adjak neki.

– magyarázta. Megtudtuk, hogy a tárlaton mindez úgy jelenik meg, hogy a nagy méretű vásznakon a délvidéki Járáspuszta horizontján fölsejlenek a Kotori-öböl vitorlásai, a tenger hullámait egy csángó nő alakja kíséri, és a romba dőlő dél-alföldi tanya visszasüpped az ősi Pannon-tenger rőt elmúlásába.

képzőművész
A képzőművész munka közben. Fotó: Ladóczki Balázs

Pósa Károly többnyire vászonra dolgozik, de fotókartonra készített munkáit is láthatjuk a tárlaton.

Mint mondta, igyekszik megvillantani a rajzos és a festői oldalát is úgy, hogy szilaj akarattal, de egyúttal alázattal tárja fel a múltját, mintegy önvallomásként. 

Meggyőződése, hogy akinek több adatott a megszokottnál, annak kötelessége megmutatnia, de nem önmagát helyezve előtérbe ezáltal.

Bízom a Teremtő erejében, mindig az ő segítségét kérem, ha valamihez hozzáfogok. Hiszem, hogy ez a legkevesebb, de egyben a legtöbb is, amit megtehetek magamért, másokért, a családomért, a környezetemért, ez ad értelmet annak, hogy vagyok. És hiszem, hogy az a művészet dolga, hogy megtorpantsa és ráébressze az embereket arra, hogy az élet szép és az életet úgy kell megélni, hogy az teljességében visszatükrözze az ember megelégedettségét.

– fejtette ki.

Az augusztus 1-jéig megtekinthető tárlatot a kiállítás fővédnöke, Németh Zsolt, a Külügyi Bizottság elnöke és Valkay Zoltán magyarkanizsai építész nyitotta meg. Utóbbi a szerves építészeti hagyomány követőjeként pontosan látja azt a főhajtást, azt a belső tartást, ami Pósa képeit jellemzi, ami a három régió által egyfajta tisztelgés is az összmagyarság teljesítménye előtt.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.