Újabb össztűz Csákyékra

(Pozsony)
A szlovák–magyar viszony lett a központi témája az évelemző nyilatkozatoknak Szlovákiában. Ivan Gasparovic köztársasági elnök sajnálja, hogy a két szomszédos ország viszonya nem jó, aminek szerinte „a magyar politikusok múltba tekintgető magatartása” az oka, ami a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) is köszönhető, hiszen „Csákyék hozták elő a benesi dekrétumokat”.
Ján Kubis külügyminiszter is azt állítja, az új szlovák kormány megalakulása óta „folyamatosan deklarálja, hogy érdekelt a jószomszédi viszony építésében”, ám a budapesti politikát „jelentősen befolyásolja az MKP és annak elnöke, Csáky Pál, ezért a szlovák kormány jelzésértékű üzenetei nehezen találnak célba”. A tárcavezető szerint „nyáron, a kormányfők pozsonyi találkozója után remény volt a javulásra, de Csáky Pál a benesi dekrétumok felülvizsgálatának igényével lépett fel, ami visszafordította a pozitív folyamatokat”.
Csáky Pál visszautasítja a vádakat, lapunknak nyilatkozva emlékeztet arra, hogy a felvidéki magyarság az idén emlékezett meg a kitelepítések 60. évfordulójáról, amely szinte minden szlovákiai magyar családot érintett, s szinte minden településről érdeklődtek, mit tesz az MKP politikai szinten e lezáratlan történelmi eseménnyel. Csáky szerint erre reagált a párt, s mert a szlovák parlamentben gyakorlatilag ugyanazok a pártok vannak, amelyek a 90-es évek elején megkövették a németeket a kollektív bűnösség elvének alkalmazása miatt, kézenfekvő volt a hasonló hangvételű határozati javaslat felvetése. Csáky ugyanakkor úgy látja, a rossz viszony oka, hogy a szlovákiai kisebbségi politikában a Szlovák Nemzeti Párt diktál, ennélfogva a magyaroknak állandóan védekezniük kellett a jogcsorbító kezdeményezések ellen.
Hasonlóan értékel Grigorij Meseznikov szlovák politológus is, aki szerint a szlovák kormány etnizálta a politikát, amit magyarellenesség jellemez, s a kormánypártok versengtek annak bizonyításában, ki a nagyobb nemzeti.