Válaszúton a prágai hajléktalanok

Statisztikai kimutatások szerint az egymilliós Prágában legalább két-háromezer hajléktalan él, de egyes humanitárius szervezetek felmérései az otthontalanok számát öt-hatezerre becsülik. Az eltérő adatok a prágai főpolgármesteri hivatal illetékeseit mindenekelőtt arra ösztönözték, hogy megállapítsák e szociális csoporthoz tartozók létszámát, s ez alapján átfogó koncepciót dolgoztak ki a hajléktalankérdés kezelésére.

Atervezet fő célja az otthontalanok visszatérítése a valós életbe s ezzel párhuzamosan a hajléktalanság arányainak csökkentése. Amint Jirí Janecek főpolgármester-helyettes újságíróknak elmondta, egységes azonosító igazolvánnyal látnák el a hajléktalanokat, s ennek felmutatásával vehetnék fel naponként az egyszeri támogatást. Ezenkívül az illetékes szociális ügyi hatóság a hajléktalanokat három csoportba kívánja osztani. Az első csoportba tartozók számára a reális életbe való visszatérést ösztönző programot dolgoztak ki. Külön csoportot alkotnak azok az otthontalanok, akik a hajléktalanságot már beidegződött életmódnak tekintik. Az idetartozók úgynevezett hajléktalan-alapellátásban részesülnek. A harmadik csoport a külföldi illetőségűeket tömöríti, ezért az idegenrendészet hatáskörébe tartoznak, s ellátásuk – jóllehet bizonyos alapfokú szolgáltatást a cseh hatóságoktól is kaphatnak – azon ország hatóságainak feladata, amelynek az állampolgárai.
Míg Prágában a hajléktalanprobléma rendezése néhány hónappal ezelőtt még csak kísérleti síkon folyt, a tapasztalatokat leszűrve 2008 első heteiben a hatóságok a tettek mezejére léptek. Pavel Bém főpolgármester javaslatára például a Moldva egyik prágai kikötőjében horgonyzó, kiselejtezett hajót hajléktalanok szálláshelyévé alakították át, ahol 250 személy kaphat éjjeli szállást, tisztálkodási lehetőséget és olcsó élelmet. Ezenkívül folyamatban van további olcsó szálláshelyek létesítése is a számukra.
A cseh főváros illetékesei szigorú intézkedéseket is hoztak az új esztendő küszöbén. A város történelmi központját és számos forgalmas pontját kolduló és különféle zugokban néha részegen fekvő, „illatozó” hajléktalanok lepik el, ami kellemetlenné teszi a környezetet, elriaszthatja a külföldi turistákat egy újabb prágai utazástól. Január közepén bejelentették, hogy a prágai városvezetés különleges képzésben részesített rendőrosztagokat hoz létre a hajléktalanság káros következményeinek megelőzése és felszámolása céljából. A munkaképes hajléktalanok válaszút elé kerültek. Ha nem fogadják el a felajánlott munkát, a rendőrség részéről gyakori „zaklatásokkal”, azaz igazoltatásokkal, személyi igazolvány hiányában azonnali rendőrségi előállítással stb. kell számolniuk. Janecek főpolgármester-helyettes azzal is érvel, igazságtalan lenne, ha a Prágába összegyűlt otthontalanok támogatása a prágaiak rovására történne.
Egyes szakértők rámutatnak: a problémát nem oldhatják meg a radikális lépések, mert az esetek egyediek, s ezért testre szabott, egyéni megközelítésre van szükség. Erre példa Miroslav Szamszeli nemrégi esete. Azért, hogy egy kukából megmentett egy néhány napos, otthagyott csecsemőt, a városházától jutalmul szállást és munkát kapott. Az életében bekövetkezett váratlan változást sokként élte meg, nem bírta ki a komfortot, végül kiugrott az ablakon, majd a pszichiátriai osztályon kötött ki.
Nemcsak a város központjából, de a prágai főpályaudvar csarnokaiból és környékéről, valamint a ruzynei repülőtér indulási és érkezési utasteréből is kiszorítják a hajléktalanokat. Mindkét helyen fekvőhelynek használják a padokat, a mosdókban, és a vécékben hosszasan tartózkodnak. A repülőtéri hajléktalanok zöme elsősorban Szlovákiából, Lengyelországból vagy a szovjet utódállamokból érkezik Prágába.