Mi lesz veled, Boeing?

A júniusi indiai légikatasztrófa után bekövetkezett Boeing-részvényárcsökkenés mostanra megállt, ám a piac továbbra is bizalmatlan a repülőgépgyártóval szemben. A cég ugyanis stílszerűen szólva 2018 óta mélyrepülésben van.

Fotó: AFP/NurPhoto/MARC FERNANDES

Pénzügyi veszteségek
A Boeing idén januárban 11,83 milliárd dolláros éves veszteségről számolt be, ami 2020 óta a legnagyobbnak számított a társaságnál. (Vélhetően ebben a pénzügyi évben sem lesz jobb a helyzet.) Az amerikai repülőgépgyártó hibás döntéseinek következménye a vállalat pénzügyeiben is meglátszott – derült ki a cég jelentéséből. A korábbi (2018–2019-es) balesetek miatt nagyon rosszkor jött a Boeingnek a 2024-es kiszakadt fedélzeti ajtó, ugyanis a hatóságok szinte azonnal egy sor vizsgálatot indítottak a vállalat ellen. Ezek pedig számos hiányosságra mutattak rá a vállalat gyártóüzemei­ben. Ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy a megrendelések is elmaradtak, amelyeket az európai versenytárs, az Airbus szívott fel. Az egész veszteségből az utolsó negyedévben 3,86 milliárd dollár jött össze. A jelentés alapján a veszteséget a fix árú védelmi programok (illetve az ott felmerülő műszaki problémák megoldására fordított többletköltségek) okozták. A vállalat védelmi, űrkutatási és biztonsági üzletága 2024-ben egész pontosan 5,41 milliárd dollárt veszített, amit a fix árumegrendelések képtelenek voltak kompenzálni. 

Kelly Ortberg vezérigazgató szerint a Boeing most már proaktívabb és tisztábban látja a programokat érintő kockázatokat – mondta ezt a pénzügyi év lezárásakor.

Ortberg akkor ismét felvázolta a négy részből álló tervét a nyereségesség elérésére. Mint írta, talán a legfontosabb változás, amit meg kell tenniük, az a Boeing kultúrájának helyreállítása. Sajnos ez a mondat a baleset óta rosszul öregszik, és szemmel láthatóan a befektetők vagy a részvényesek sem veszik már annyira komolyan, ahogy – nem mellesleg – a beszéd elhangzásának pillanatában sem. A Boeing részvényeinek értéke az éves jelentés megjelenésének pillanatában erősen csökkent, bár ennek okai javarészt a nagyon rossz eredmények voltak. Kelly Ortberg egyébként tavaly augusztusban vette át a repülőgépgyártó irányítását. A vezető akkor azt mondta, hogy a vállalat előrelépést tett a nehéz helyzetbe került üzemek stabilitásának helyreállításáért. (Amit nyilvánva­lóan az üzemek gyatra ellátási hálózata okozott.) Mindez persze szép terv volt, hiszen Trump elnök nem sokkal később bejelentette a vám szabályozását, amely negatívan érinti a repülőgépgyártó külpiaci ellátását (is). Emellett a cégnek jócskán van mit befoltoznia.

A Boeing kereskedelmi repülőgépekkel foglalkozó részlege most három típusának tanúsítására összpontosít. A beszámolók szerint halad a 777X széles törzsű repülőgépen feltárt problémák javításával, és meg kell oldani a 737-7 és a 737-10 típusok jegesedésgátló rendszereivel kapcsolatos problémákat is. Nem mellesleg ezen gondok megoldásának elhúzódása miatt több mérnököt is elküldött a cég.

Rájár a rúd
A Boeing tehát 2019 óta több mint harmincmilliárd dollárt veszített 737 Max repülőgépének két halálos kimenetelű balesete miatt, illetve amiatt, hogy bebizonyosodott: gyártási minőségi és biztonsági problémák is felmerültek az ügyekkel kapcsolatban. Az amerikai sajtó szerint a gyártó félrevezette a szabályozó hatóságokat a repülőgép tanúsítási folyamata során. Egy évvel később a koronavírus-járvány okozott légüres teret a légiiparban, majd amikor a vállalat már úgy látta, hogy helyreállt a renoméja és a működési környezete, megtörtént a tavaly januári baleset. Ez újabb válságba és vizsgálatok sorozatába taszította a gyártót. Ráadásul a Boeing nemcsak saját magának okozott kínos pénzügyi kudarcokat, hanem több repülőtársaságnak is, amelyek Boeing gépeket használnak. A fiaskók után több légitársaság is „forintosította” a repülőgépgyártóval szembeni bizalmatlanságból eredő veszteségeket.

Ez a bizalmatlanság továbbra is ragadós, néhány napja az amerikai Nemzeti Közlekedésbiztonsági Hivatal sürgős biztonsági figyelmeztetést adott ki a LEAP–1B hajtóművekkel felszerelt Boeing 737 Max repülőgépekkel kapcsolatos problémák miatt. Az aggály két, még 2023-ban történt, Southwest Airlines-járatokat érintő esetből ered, amikor madárbecsapódás miatt a hajtóművek megsérültek, majd füst került a pilótafülkébe és az utastérbe. 

Mindez súlyos biztonsági kockázat, mivel a füst rontja a pilóták látási viszonyait.

 A vezetők mindkétszer biztonságosan leszállították a gépeket, de az esetek aggodalmat keltettek a hatóságok és a pilóták köré­ben.

A hivatal ezért javasolja, hogy a Szövetségi Légügyi Hatóság kötelezze a légitársaságokat: tájékoztassák a pilótákat a kockázatról és a megfelelő elhárítási eljárásokról. A Boeing frissítette a pilóták repülési kézikönyvét, hogy útmutatást adjon a füst bejutásának megakadályozására ilyen hajtómű-károsodás esetén. Szemmel látható, hogy a hatóságok a Boeinggel kapcsolatban fogékonyabbak a hibákra.

Ehhez képest az árfolyam…
A világ második legnagyobb polgári repülőgépgyártó vállalatának részvényárfolyam-ingadozása az elmúlt tíz év átlagát nézve nem is annyira aggasztó. A papír története szerint 2016-ban például még csak 132 dollár körüli áron kereskedtek a részvénnyel, most viszont a nagy zuhanás után is 216 dollár körül mozog az árfolyam. A történethez persze hozzátartozik, hogy volt a társaság papírjainak ennél sokkal nagyobb is az értéke, a 2018-as első baleset után 2019-ben 422 dollárig is elment az árfolyam. Onnan jött az újabb hullámvölgy, amikor 150 dollárig esett az árfolyam, sőt napon belül még ennél is jóval olcsóbban kereskedtek a papírral. A részvény árfolyamtörténetét nézve tehát a mostani légikatasztrófa egyelőre közel sem viselte meg annyira a céget, mint a 2019-es baleset. Sőt a 2024-es sem mutatott komolyabb bizalomvesztést. Az azonban kérdés, és ez nyilvánvalóan a cég értékét is befolyásolja középtávon, hogy az említett műszaki problémákat mikorra sikerül megoldani. És persze még az is nyitott kérdés, hogy műszaki, pilótahiba vagy természeti csapás okozta az indiai balesetet.

Borítókép: Az Air India egyik 787 Dreamlinere (Fotó: AFP/NurPhoto/Marc Fernandes)