Veszélyes frankalapú hitelek

Miközben a kamatszintek különbözősége miatt a magyar háztulajdonosok a svájci frankban való eladósodást tartják kifizetődőnek a forintalapú kölcsönök helyett, úgy tűnik, hogy sokan közülük alig vannak tudatában az árfolyamváltozásokból fakadó veszélyeknek – figyelmeztet a Neue Zürcher Zeitung hét végi, budapesti keltezésű írása, amely a svájci frankban felvett hitelek nagyarányú elterjedésével foglalkozik.

Hazánkban az előnyösebb törlesztőkamat miatt nem csak a ház- vagy lakásvásárlásoknál vesznek fel egyre többen külföldi valutában, elsősorban svájci frankban jegyzett jelzáloghitelt, hanem tartós használatú eszközök, például gépkocsik beszerzésénél is – mutat rá a Neue Zürcher Zeitungnak a távirati iroda által közölt elemzése, amely szerint a statisztikai adatok önmagukért beszélnek: a magánháztartások hitelfelvételeinek már több mint a fele külföldi valutában történik, s azok aránya egyre emelkedik. A jelzálogok esetében a 2005-ös 60 százalékról 2007 októberére 93-ra nőtt a külföldi valutában felvett hitelek hányada, azon belül is a svájcifrank-alapúaké, amelyek a külföldi valutában lekötött kölcsönök 95 százalékát teszik ki. Az utóbbi időben a fogyasztási hiteleknél is népszerűvé váltak a svájci valutában jegyzett ügyletek.
A tekintélyes lap megszólaltatta Kovács Álmos szakállamtitkárt, aki elmondta, hogy a Pénzügyminisztériumban nem örülnek ennek, s igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét a leselkedő veszélyekre. A háztartások ugyanis alig vannak tudatában annak, hogy a forint gyengülése vagy a frank erősödése milyen mértékben növelheti meg a forintban számolt havi jelzálogkamatot. Ugyanakkor az államtitkár is elismerte, hogy a jelentős kamatszint-különbözet miatt a frankban való eladósodás gazdaságilag ésszerű döntésnek tűnik. Szimulációs számítások kimutatták, hogy igen tetemes devizaárfolyam-kilengésnek kellene ahhoz bekövetkeznie, hogy a forinthitelek ismét előnyösebbek legyenek, mint a frankalapúak. Sok háztartás azonban hallgatólagosan feltételezi, hogy a központi bank úgysem tűrné el a szélsőséges árfolyamváltozást, hanem közbelépne a forint támogatására.
A nemzeti bank alelnöke, Karvalits Ferenc a lapnak nyilatkozva szintén utalt a frankhitelek veszélytényezőire. Ő inkább csak a magánháztartásoknál lát veszélyt, amelyek szerinte nagy rizikót vállalnak, hiszen a kamatszint vagy a váltási árfolyam lényeges változásánál tekintélyes mértékben felduzzadhat a törlesztőrészük. Egyidejűleg nem tartja valószínűnek, hogy a lakosságra nehezedő árfolyamrizikó a bankágazatra nézve is veszélytényezővé nőheti ki magát, amint arra a Nemzetközi Valutaalap egy közelmúltban közzétett tanulmányában figyelmeztetett. Véleményét azzal indokolta, hogy egyrészt a magyar bankok finanszírozása nagyon megbízható alapokon nyugszik, másrészt a magyarországi jelzálogpiac más európai államokhoz képest még kevésbé fejlett.
Mindamellett a központi bank is vegyes érzelmekkel szemléli a svájci frankban lekötött hitelek jelentőségének növekedését – jegyezte meg a Neue Zürcher Zeitung, ismét idézve Karvalits Ferencet, aki elmondta, hogy „ez a fejlemény azért jelent problémát nekünk, mert pénzpolitikánkkal alig tudunk befolyást gyakorolni rá”. A lap úgy értelmezte szavait, hogy saját kamatpolitikájával a bank csupán korlátozott hatást képes gyakorolni a hitelkiadásra, ezzel szemben az utóbbi időben a hitelek felvételénél, illetve folyósításánál egyre emelkedő mértékben a Svájci Nemzeti Bank kamatdöntései váltak meghatározóvá.
Az újság arra is kitért, hogy a frankalapú hitel nem csak a magánháztartások körében keresett, hanem a vállalkozások is mind szívesebben adósodnak el a svájci valutában, ők azonban elővigyázatosabbak, s bebiztosítják magukat egyéb pénzügyi konstrukcióval.