Vörös előretörés előtt

A Baloldal nevű pártot háttérbe szorította a két nagy német néppárt kemény konkurenciaharca a választók kegyeiért. A szocialisták azonban még könnyedén keresztülhúzhatják a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) számításait a vasárnapi tartományi választásokon, ha a radikálisan baloldali jelölteknek sikerülne – első alkalommal – bejutniuk a nyugati országrész parlamentjeibe. Az előrejelzések szerint a Gregor Gysi és Oskar Lafontaine nevével fémjelzett formációnak komoly esélye van arra, hogy átlépje az ötszázalékos küszöböt. Ezt a célt eddig csak a városállam Brémában érték el.
Bár a megkérdezettek több mint hetven százaléka nem tartja kormányzóképesnek a „vörösöket”, menetelését keletről nyugatra aligha lehet feltartóztatni. Egyre terjedő vélemény ugyanis a nyugati országrész választói körében is, hogy rajtuk kívül senki sem nevezi határozottan nevén az időszerű szociális problémákat.
Úgy tűnik, a vörös reményeket csak maguk a szocialisták hiúsíthatják meg. A Bréma szenátusá-
ba bejutott képviselők csoportja mindeddig csak botrányokról gondoskodott, félreérthetetlenül bizonyítva, hogy nem elég megfelelni a parlamenti demokrácia hagyományos szabályainak. A rossz példa Hessenben váratlan felszólítással párosult, ráadásul a saját fészekből. Karl-Klaus Sieloff – az egyik kerületi szervezet szocialista képviselőjelöltje – óva intette a választókat attól, hogy a Baloldal pártot támogassák, mert szerinte ott meggyőződéses kommunisták irányítanak. „Hessenben olyan káderszervezet működik, amely kizár minden, számára kellemetlen vitát. A pártprogram mögött a letűnt NDK-ról álmodozók állnak” – figyelmeztetett a szocialista politikus.
A hesseni szociáldemokraták vezéralakja, Andrea Ypsilanti már jóval a választás előtt kijelentette, semmilyen körülmények között nem hajlandó szövetségre lépni a szocialistákkal. A korteshadjáratnak ebben a szakaszában még reménytelennek látszott az SPD azon igyekezete, hogy megrendítse a kereszténydemokrata miniszterelnök, Roland Koch eddigi abszolút fölényét. Pillanatnyilag viszont a két nagy párt fej fej mellett néz a választások elé, így patthelyzet esetén a tartomány kormányozhatatlansága veti előre árnyékát.
Ha ugyanis a Baloldali Párt bejut a wiesbadeni parlamentbe, akkor sem a CDU–szabad demokraták, sem az SPD–Zöldek szövetség nem rendelkezne megfelelő többséggel. A mérleg nyelvét ekkor a szocialisták jelentenék, és nyílt a kérdés, vajon az öt éve ellenzéki szerepbe kényszerült szociáldemokraták hajlandók-e továbbra is kiállni elutasító magatartásuk mellett a Baloldal párttal kötendő szövetségről. Alsó-Szászországban ugyan nem fenyeget hasonló drámai helyzet, de ha a szocialisták itt is bejutnak a parlamentbe, akkor a Gysi–Lafontaine kettősnek végleg sikerült átlépnie a kelet–nyugati határt.