A kormány ismeretlen Koszovó-politikája

Már csak napokon múlik, hogy Koszovó kikiáltja függetlenségét. Ebben a kérdésben Magyarországnak is állást kell foglalnia: elismeri-e ezt a függetlenséget, és ha igen, mikor.
A magyar kormányzat álláspontjáról szólva riasztó, amit a Gyurcsány Ferenchez közel álló Dunay Pál a HVG-ben nyilatkozott azt követően, hogy felállt a külügyi intézet főigazgatói székéből, és a „süllyedő hajóról” ismét külföldre távozott. Dunay szerint a miniszterelnök a témával kapcsolatban egy év alatt öt különböző álláspontot fogalmazott meg. Attól függően, hogy kivel tárgyalt, Gyurcsány Ferenc hol feltétlen függetlenségpárti, hol szerbbarát volt. A magyar kormánynak máig sem ismeretes az álláspontja, a Fideszét viszont szeretném még egyszer egyértelműen rögzíteni.
Álláspontunk kialakítása során mindenekelőtt a Nyugat-Balkán stabilitását kell szem előtt tartanunk. A stabilitás nem egy-egy ország, hanem egy egész régió sajátja. Mivel közvetlenül határosak vagyunk, a nyugat-balkáni instabilitás Magyarországot is közvetlenül érinti. Kétségtelen tény: Koszovó függetlenségének kikiáltása nem nélkülöz egyes instabilitási elemeket. De a nyugat-balkáni térség sokkal instabilabbá válna, ha ez az döntés még sokáig húzódna, illetve elmaradna. Ezeket figyelembe véve Magyarországnak – a legnagyobb EU-tagállamokkal, vagyis Nagy- Britanniával, Franciaországgal és Németországgal együtt – Koszovó függetlenségét nemzetközileg is alátámasztó álláspontot kell képviselnie.
A nemzetközi közösségnek akkor is vállalnia kell a rendezés felelősségét, ha nem jött létre megállapodás a szerbek és a koszovói albánok között, ha nincs egyetértés az ENSZ Biztonsági Tanácsában Koszovó nemzetközi státusát illetően, és ha az Európai Unió tagállamai nem egységesen ítélik meg a kialakult helyzetet. A rendezés további elodázása ugyanis komolyan veszélyezteti a térség stabilitását. Nem fogadjuk el azt az álláspontot, amelyet Oroszország és több európai uniós tagország is magáénak vall, s amely kiindulópontjának nem a nyugat-balkáni térség problémáinak rendezését, hanem saját problémáit tekinti. Oroszország a posztszovjet térség „befagyott konfliktusait”, Szlovákia és Románia a magyar kisebbségeket, Görögország, Ciprus és Spanyolország szintén saját nemzeti kisebbségeinek helyzetét tartja szem előtt, amikor a koszovói kérdés kapcsán kialakítja álláspontját, még akkor is, ha közben a nemzetközi jog magasztos elveire hivatkoznak érvelésük során.
Meggyőződésünk, hogy a térség stabilitását Koszovó „felügyelt függetlensége” biztosítja, amely függetlenség tartalmát az Ahtisaari-tervre alapozott elképzelések jelentik. A terv megfelelő módon javasolja biztosítani a koszovói szerb kisebbség jogait, széles körű közösségi autonómiát hozva létre számukra az általuk többségben lakott koszovói területeken. A koszovói kérdés rendezése a „felügyelt függetlenség” útján sajátos helyzetben született sajátos megoldás. Nem jelent precedenst a többi megoldatlan területi konfliktus szempontjából, ugyanakkor több mint biztató, hogy a közösségi autonómiát az interetnikus együttélés kereteként kezeli.
A velünk szomszédos szerb állam politikai és gazdasági stabilitásának megőrzése ugyancsak alapvető érdeke Magyarországnak. A demokratikus szerb politikai erők befolyásának megőrzése, az „európai alternatíva” továbbélése Szerbiában akkor lehetséges, ha az Európai Unió komoly erőfeszítéseket tesz Szerbia közelítésére az integrációs szervezethez. Az unió ilyen szándékait jelezné, ha a szerb állampolgárok vízummentesen utazhatnának az EU tagállamaiba. Álláspontunk szerint ezt a szabadságot mihamarább biztosítani kell a szerb állampolgároknak.
Nekünk, magyaroknak, kötelességünk figyelembe venni a vajdasági magyarok érdekeit. A vajdasági magyarok hosszú távú biztonságának garanciája ugyanúgy a Balkán stabilitása, amihez elengedhetetlen Koszovó önállósága. A független Koszovóból esetlegesen elmenekülő szerbekre való tekintettel elfogadhatatlan számunkra a Vajdaság etnikai összetételének megváltoztatása. Ezt a tilalmat nemzetközi megállapodás is rögzíti, amelynek Szerbia is részese. Magyarországnak határozottan ki kell állnia a nemzetközi jog érvényesítése mellett. Hazánknak a schengeni rendszerhez történő csatlakozása után nyomasztóan aktuális lenne a magyar állampolgárság kiterjesztése a Vajdaságban élő magyarokra.
Végezetül szeretném jelezni: a Fidesz támogatja az EU koszovói missziójának, vagyis az EULEX-nek a felállítását, és egyetért az ebben történő magyar részvétellel, amiről kész a kormánnyal konzultálni.

A szerző az Országgyűlés külügyi bizottságának
fideszes elnöke