Alapok, lehetőségek, elhivatottság

Az ausztrál nyílt teniszbajnokság a kelet-európai szláv uralom jegyében zajlott, hiszen női egyesben orosz, férfi egyesben szerb, női párosban ukrán siker született, a győztes vegyes páros egyik tagja is szerb volt, s akkor még nem beszéltünk a döntős, illetve elődöntős szerb hölgyekről. Tőlünk délre akad valami tenisztitok? – ennek próbáltunk utánajárni.

Ha Szerbia reálisan egyeduralkodó lenne a teniszben, mint ahogy ezt az idei Australian Open alapján hihetnénk, akkor az nemcsak a kirakatban, azaz a világranglisták elején, hanem a boltban, hátrébb a sorban is bőven meglátszana. Annyira nem látszik. A férfiak legfrissebb egyéni ATP-listáján összesen 33 szerb játékos található, hárman az első százban, öten a kétszázban, heten az ötszázban, 15-en az ezerben. A melbourne-i győztes Novak Djokovics 3., a Roger Federert nagyon megszorongató Janko Tipszarevics 42., Borisz Pasanszki 96., az ausztráliai vegyes párost kínai partnerével, Szun Tian-tiannal megnyert Nenad Zimonjics csupán a 686. A nők WTA-sora 14 szerbet regisztrál, a mostani döntős Ana Ivanovics 2., az elődöntős Jelena Jankovics 4., aztán hatalmas űr, majd jön a 244. Vojiszlava Lukics, és lemaradva a többiek. Csak érdekességképpen, a férfiaknál nyolc (a legjobb, Bardóczky Kornél 429.), a nőknél hét magyar (Szávay Ágnes 20.) lelhető a listán, tehát nálunk sokkal jobbak déli szomszédaink, de nem tűnnek nagyhatalomnak. Az ITF szervezet korosztályos juniorlistája sem mutat óriási csodát az utánpótlásról, a lányoknál Bojana Jovanovszki 10., a fiúknál Ilija Vucsics 65., a többiek jóval utánuk jönnek.
Amikor Taróczy Balázsnál – aki a Szerb Teniszszövetség jelenlegi elnökével, Szlobodan Zsivojinoviccsal annak idején kiváló párost alkotott – érdeklődtünk, megerősítette a statisztikák alapján sejthetőt: nincs általános titok. „Az alapot a kiváló jugoszláv tenisz jelentette, a férfiaknál ott volt Niki Pilic, majd később Goran Ivanisevic, de aztán a szétszakadáskor utóbbi a horvátokat erősítette. Eleve a horvát tenisz pár éve még sokkal erősebb volt a szerbnél. Novak Djokovics, aki ilyen fiatalon berobbant, nem otthon, hanem Pilic müncheni tenisziskolájában mutatta meg igazán magát. Aki Pilic keze alatt tanul, abból lesz valaki…” Női vonalon Szeles Mónika lehetett volna földrajzi alapon szerb, de a magyar származású lány jugoszlávként, majd amerikaiként aratta korszakos sikereit.
Djokovicsról kiderült tehát, hogy akkor lépett a legnagyobbat előre, amikor elhagyta hazáját. A húszéves klasszis négyesztendősen vett először ütőt a kezébe, tizenkettő volt, amikor Münchenbe került, jelenleg Monacóban él, és egy volt szlovák játékos, Marián Vajda a trénere. Szüleinek étterme volt a szerb hegyvidéken, így tudták finanszírozni kezdeti lépéseit. Klasszis honfitársnői közül Ana Ivanovics édesapja közgazdász, édesanyja jogász, Jelena Jankovics szülei mindketten közgazdászok, tehát náluk is adott lehetett a háttér. A belgrádi születésű klasszisok közül Jankovics a Crvena zvezda sportiskolájában kezdte kilencévesen a „szakmát”, sokáig bátyja foglalkozott vele, aztán tehetsége egyrészt túllépett rajta, másrészt a délszláv háborús körülmények nem kedveztek a karrierjének. Viszont Nick Bolettieri felfedezte őt, így az ő floridai táborában folytathatta az edzést, a 2001-es Australian Open juniorsikere után pedig beindult a szekér. Ivanovics ötévesen Szeles Mónikát látta a tévében játszani, ezért teniszütőt kért a születésnapjára. Megkapta, majd a lehetőséget is a kitörésre. Többek között Szávay jelenlegi edzője, Kuhárszky Zoltán is foglalkozott vele, 2006 júliusa óta Scott Byrnes a mestere, s Bázelben van a bejelentett lakhelye (ha éppen nem utazgatja körbe a világot).
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a délszláv, így a szerb sportolókra jellemző nemzettudatot sem, mint sportolói motivációs tényezőt. A csapatsportokban rengetegszer megtapasztaltuk mindezt, de a jelek szerint az egyéniekben is működik. Djokovics vasárnapi diadala után nem győzte megköszönni honfitárs szurkolóinak a segítséget és a biztatást, további adalék, hogy családjával a tavaly szeptemberi szerb–ausztrál Davis-kupa-meccsen ötven hátrányos helyzetű koszovói szerb gyermeket látott vendégül. Egyébként nem gyűlöli a más nemzetiségűeket, sőt amikor montreali tornagyőzelme után horvátnak titulálták, mosolyogva ennyit mondott: „Ők is olyanok, mint mi, évtizedekig együtt éltünk egy országban, aztán szerencsétlen módon szétváltunk.” Ana Ivanovicsról sok mindent elmond, hogy hazájában a UNICEF nemzeti nagykövete.
Tehetség, alapok, lehetőség, elhivatottság, nemzettudat: ez a szerb klasszisok titka teniszben is. Pontosabban egyáltalán nem titok.