Előre hozott választásokat hirdetett április 13-ra és 14-re Romano Prodi ügyvezető kormánya Rómában azt követően, hogy Giorgio Napolitano köztársasági elnök bejelentette, feloszlatja a parlamentet. Bár a szenátus elnöke tett még egy kísérletet ideiglenes kormány megalakítására, próbálkozásai hamar zátonyra futottak az előre hozott választásokat követelő jobboldal ellenkezésén. Az államfő mély sajnálkozását fejezte ki a parlament feloszlatása miatt. Szerinte a hatályos választójogi törvény alapján rendezendő előre hozott választások aligha javítanak az ország kormányozhatóságán.
Vélekedésének némiképp ellentmond, hogy a II. világháború óta Silvio Berlusconi kormánya töltötte ki elsőként teljes ötéves mandátumát. A baloldalnak azért szívügye a választási reform, mert épp a Berlusconi-kabinet hagyta örökül azt a bonyolult választási törvényt, amely 22 pártot emelt parlamenti erővé, és szinte előre megpecsételte a 2006-os választásokon kicsiny többséggel győztes baloldal kormányzását. A belső konfliktusok és a bizalmi szavazások hálójában vergődő, kilencpárti Prodi-kabinetnek a két héttel ezelőtti szenátusi bizalmi szavazás adta meg a végső kegyelemdöfést, miután egy kis párt, a Demokratikus Unió Európáért kilépett a koalícióból.
A tavaly megalakult gyűjtőpárt, a Demokrata Párt (PD) miniszterelnök-jelöltje várhatóan Róma polgármestere, Walter Veltroni lesz a leköszönő Prodi helyett. A baloldal megmentőjeként ünnepelt Veltroni jelezte, nem akar választási szövetséget kötni semmilyen más alakulattal. Megfigyelők szerint ezzel a PD ugyan több szavazatot söpörhet be, de nem győzheti le Berlusconi pártját, a népszerűségi listákon több mint tízszázalékos előnnyel az élen lovagló Forza Italiát.
Szoros szálak fűzik Magyar Péterékhez a gazdákat becsmérlő szakértőt
