Az elrabolt generációk – Ausztráliában csak így említik azt a csaknem százezer bennszülött gyermeket, akit törvény szentesítette erőszakkal szakítottak el családjuktól az 1910-es és 1970-es évek között. A hivatalos indok úgy szólt, hogy a halódó bennszülött társadalomból mentik ki a félvérnek nyilvánított gyermekeket, többségük azonban egy olyan világba csöppent, amely identitásától fosztotta meg. A elszakítottság sokkja általában egyik napról a másikra érte a bennszülött gyermekeket. Volt, aki a kórházi ágyból csöppent vadidegen világba, és még csak el sem búcsúzhatott senkitől, mert a hatóságok elfelejtették tudatni a családdal, hogy csemetéjükre ezentúl az állam vigyáz. A családjuktól elragadott gyermekek egy része soha nem látta viszont a hozzátartozókat. A sérelmeket kivizsgálni hivatott, 1997-ben felállított bizottság előtt az elrabolt generációk több tagja arról számolt be, hogy a nevelőintézetek köré húzott kerítéseken belül fenyítés várt rájuk, intézeti múlttal a hátuk mögött felnőtt életüket beilleszkedési gondok kísérik végig. Ausztráliában 450 ezer bennszülött él. Kimagaslóan hátrányos helyzetükre jellemző az általuk lakott területeken burjánzó nemi erőszak, az alkoholizmus, megfékezésére tavaly a kormány már a hadsereget is bevetette.
Ausztráliának így kétségkívül van elszámolnivalója a lelkiismeretével, aminek ékes bizonyítékát adta a miniszterelnök felvezető beszédét és a parlamenti döntést övező figyelem. A több televíziócsatorna által is élőben közvetített esemény gyakorlatilag az egész országot a képernyők elé szögezte, a parlament elé gyűlt mintegy ezer bennszülött hallgatta a történelmi elégtételt. Az egyháztól a bennszülötteket tömörítő szervezetekig egyhangúlag fordulópontként méltatták a bocsánatkérő nyilatkozatot, bár sokuk szerint még ki kell derülnie, az valójában mennyit ér.
Patrick Dodson tekintélyes bennszülött vezető szerint a nagy jelentőségű lépést a bennszülöttek meggyógyulásához vezető úton pénzbeli kárpótlásnak is követnie kell. Canberra elhárítja magáról a felelősséget a több évtizeden át űzött visszatetsző gyakorlatért. A miniszterelnök korábban fehéren feketén elutasította a felvetést, beszédében sem tért ki rá. Bár tíz évvel ezelőtt több szövetségi állam már megkövette a 450 ezer főnyi bennszülött közösséget, tárgyi bizonyíték híján a kárpótlási pereket az őslakosok kevés kivétellel rendre elveszítik. Jogászok szerint a mostani parlamenti nyilatkozat sem segíti ügyüket. Egy nyugat-ausztráliai érdekvédelmi szervezet bejelentette, hogy a bocsánatkérő beszéd nyomán kárpótlási próbapert indít a kormány ellen.
Ahogy számos megfigyelő megállapította, egy évvel ezelőtt a bocsánatkérő gesztus még nem volt elképzelhető. John Howard korábbi miniszterelnök 1999-ben épp azért kerülte a bocsánat kifejezést egy hasonló parlamenti indítványban, nehogy kárpótlási igények özöne zúduljon a kormányra. A tavalyi választásokig általa vezetett Liberális Párt csak nemrégiben változtatta meg a véleményét, és most kiáll a megkövetés mellett. Hogy ezt nem egyértelműen teszi, tanúsítja az a magánakció, amelylyel egy liberális honatya, Wilson Tuckey élt, amikor még a beszéd elhangzása előtt tüntetően kivonult a teremből. A bennszülöttek hivatalos megkövetésére vonatkozó javaslatot a megkérdezett ausztrálok 30 százaléka ellenzi.
Orbán Balázs: Olyan közösségi terekre van szükség, ahol nem a gúny, a szétverés és a sunyiság az úr
