Az olcsóságnak kockázat az ára

Az euró- és svájcifrank-alapú hitelek riválisa a japán valutára, azaz a jenre alapuló kölcsön, amely népszerűségét elsősorban a példátlanul alacsony havi törlesztőrészleteknek köszönheti. Az olcsóságnak azonban ára van: a magasabb kockázat. A Magyar Nemzeti Bank a jenalapú hitelek térnyerését aggasztónak tartja.

Mielőtt eldöntenénk, hogy milyen devizanemben vegyünk fel hitelt, nem árt figyelembe venni, hogy a szóba kerülő pénznemek között a japán jen mutatja a legnagyobb árfolyam-ingadozást. Lányi Bence, a Raiffeisen elemzője szerint az elmúlt tíz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a svájci frank árfolyama a forinttal szemben sokkal kisebb mértékben változott, mint a többi deviza, ezért a hitelek részletei is kiszámíthatóbbak.
Az elmúlt hét évben a japán jen forinttal szembeni napi árfolyama 16,4 százalékos ingadozást mutatott, ami jelentősen meghaladja az euró 3,5 százalékos vagy a svájci frank 3,9 százalékos változását. A japán valutára alapozott hitelek törlesztőrészletei mindig a forint–jen árfolyamot követik. Ennek alapján az árfolyamváltozás lehet kedvező is, amennyiben a forint a jenhez képest erősödik, de ha ez fordítva történik, vagyis a jen erősödik, akkor az érintettek igencsak pórul járhatnak.
A jenalapú hitelek akkor jelenthetnek nagy kockázatot, ha az első kedvező részletek miatt az ügyfelek rosszul mérik fel teherviselő képességüket, nem kalkulálnak a havi törlesztőrészletek ingadozásával, és nagyobb összegű hitelt vesznek fel, mint azt más devizánál tennék – vélekedik a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az MNB szerint az adósok általában nem rendelkeznek természetes fedezettel, vagyis az árfolyamkockázatot ellensúlyozó jövedelemmel. A Raiffeisen elemzője szerint a jenalapú hitellel elsősorban azok nyerhetnek, akik hajlandók kicsit nagyobb kockázatot vállalni, s a megemelkedő részletek finanszírozására is megfelelő tartalékokkal rendelkeznek, vagyis egy árfolyam-ingadozásból vagy kamatváltozásból származó 15-20 százalékos drágulást is vállalni tudnak.
– Miközben a világgazdaság egésze és közöttük a Japán legfontosabb exportpiacának számító Egyesült Államok is lassul, aligha várható, hogy Japánban kamatemelésre kerülne sor – nyilatkozta lapunknak az OTP Bank a jenalapú hitelek kockázatait firtató kérdésünkre reagálva. A jenalapú hiteleket elsők között kínáló pénzintézet a magasabb kockázatot több dologgal is igyekszik ellensúlyozni. Egyrészt a szerződéskötés előtt a szokásosnál is alaposabb felvilágosítást adnak, másrészt lehetővé teszik, hogy a futamidő alatt az ügyfeleik más devizanemre váltsák át hitelüket, tehát amennyiben a jen árfolyama kedvezőtlenül alakulna, akkor például svájci frankra térhetnek át, így csökkentve a kockázatot.
Ezeknél a konstrukcióknál viszont jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk, mert a devizák között nincs közvetlen átváltási lehetőség: a teljes hitelösszeget először vételi árfolyamon forintra váltják át, majd eladásin egy másik devizára, a kettős váltás költsége pedig az ügyfelet terheli. Mivel az adósok ilyenkor olcsón adják el a devizát, majd drágán vásárolják, jelentős veszteségek érhetik őket.