Magyarországról egyetlenegy nagy projekt támogatási kérelmét sem kaptuk még meg – tájékoztatta lapunkat az Európai Bizottság fejlesztéspolitikai biztosának hivatala, amely megerősítette az 50 millió euró (13 milliárd forint) feletti, uniós segítséggel megvalósuló hazai fejlesztések csúszását. A tavaly nyáron és októberben egyedi döntéssel, pályáztatás nélkül kormányszinten elfogadott programok között azok a legjelentősebb és legdrágább infrastrukturális, illetve környezetvédelmi beruházások találhatók, amelyek előkészítésére már 2005-től 19 milliárd forint állt rendelkezésre.
A késés okán Bajnai Gordon egy ellenzéki interpellációra válaszolva azzal védekezett, hogy „maga is elégedetlen a sebességgel”, de a felelősséget áthárította a projektek gazdáira.
*
Bajnai Gordon ugyanakkor elismerte: 2005 júniusában a kormány csak a nagy projektek előkészítésére és benyújtására 19 milliárd forintot hagyott jóvá, így a tervezés lebonyolítására több mint két és fél év állt eddig rendelkezésre. Az eltelt idő és a jóváhagyott keret ellenére azonban a Bajnai felügyelte Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az úgynevezett kiemelt – szintén nem pályázati úton kiválasztott –, illetve a nagy projektek csak egy részének szerződéskötését látja reálisnak az év közepéig. A nagy költségvetésű programok egy részére azonban Brüsszelnek is rá kell bólintania: a nagy projektek esetében ennek várható időtartama négy-hat hónap, a végső szerződéskötésekre és a kivitelezések megkezdésére csak ezután kerülhet sor. A jelentős csúszások okairól és a várható ütemezésről az Új Magyarország fejlesztési terv végrehajtását ellenőrző parlamenti bizottság keddi ülésén kell számot adnia Bajnainak. A grémium az utóbbi időben napvilágra került, az uniós pénzekkel történt visszaélésekről, a kommunikációra elköltött milliárdokról és az EU-s forrásokat érintő korrupciós ügyekről is meghallgatja a minisztert. Szakértők szerint a nagy programok csúszásának egyik oka, hogy a kormánypárti többséggel rendelkező regionális fejlesztési ügynökségek túl sok olyan projekttervezetet is továbbengedtek, amelyek nem voltak elég precízen kidolgozva ahhoz, hogy időben támogatási szerződést lehessen rájuk kötni. A legtöbb hiányosság a szükséges tervek, a hatástanulmányok és a beszerzendő engedélyek területén tapasztalható. Ennek ellenére még a kétségtelenül sok bürokratikus akadály sem ad teljes körű magyarázatot arra, hogy az előkészítésre rendelkezésre álló milliárdok ellenére miért vannak még mindig csak kezdeti szakaszban a fejlesztések. A csúszó beruházások között három nagyváros villamoshálózatának bővítése, fontos elkerülő utak megépítése s egyéb infrastrukturális fejlesztések szerepelnek. A nagy beruházások megvalósulásának ideje az eddigi tapasztalatok alapján nem sok jóval kecsegtet. A hét-nyolc évvel ezelőtt benyújtott, még az előcsatlakozási alapból finanszírozott projektek – egyetlen kivétellel – még mindig csak a megvalósítás szakaszában vannak.
Sok pénz, kevés eredmény. Sokat költ, de kevés eredménnyel az Európai Unió a roma integrációra – jelentette tegnap a Bruxinfo, amely szerint idén szeptemberben kerül a nemzeti parlamentek, majd az EU legfelsőbb intézményei felé a romák esélyegyenlőségéről és integrációjáról szóló uniós javaslat. Járóka Lívia képviselő szerint az utóbbi öt évben 750 millió eurót fordított a közösség a roma integrációra, de hiányzik a pénzek elosztásának megfelelő ellenőrzése. Joachim Ott, az unió parlamenti munkacsoportjának vezetője júniusig készít jelentést az eddigi eredményekről.
origo.hu
Megkérdeztük Rost Andreát: kétgyermekes édesanyaként mit szól ahhoz, hogy Magyar Péter szerint vegyen újat magának, akinek külföldön él a gyermeke?
