Különösen fontosak mindkét ország számára Azerbajdzsán olaj- és gázkészletei, és ezek szállítása Európába, Magyarországon keresztül – húzta alá Sólyom László, hozzátéve, hazánk megerősítette érdekeltségét a Nabucco-vezeték létrehozásában. A magyar köztársasági elnök kiemelte, a magyar és az azeri gazdasági kapcsolatok előtt igen nagy lehetőségek állnak. Példaként a magyar mezőgazdasági beruházások lehetőségét említette Azerbajdzsánban. Sólyom azeri partnerének megköszönte, hogy az ország emlékművet állít a II. világháború után Azerbajdzsánban elhunyt magyar hadifoglyok emlékére. Ilham Aliyev azt hangsúlyozta, hogy Európa mellett Azerbajdzsánnak is fontos az energiabiztonság. Kiemelte: 2007-ben szállítottak először azerbajdzsáni gázt Európa területére. „Magyarországgal és az EU-val folytatott együttműködésen keresztül ezeket a kapacitásokat továbbra is ki fogjuk használni és továbbfejlesztjük”, mondta, megjegyezve, az azeri és magyar kapcsolatok valóban stratégiai jelentőségűek.
Magyar elemzők még a látogatás előtt kiemelték, hogy Azerbajdzsán európai szövetségeseket keres, egyebek mellett a Nabucco-projekt megvalósításához, s érdekelt a gázüzletben érintett országok egységes fellépésében. Deák András, a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa hangsúlyozta, Azerbajdzsán ma már el tudja juttatni olaját a világpiacra, földgázát azonban még nem. – A gázüzlettel kapcsolatban több probléma is felmerül. Egyrészt Azerbajdzsánnak egyedül nincs annyi gáza, amennyi a cső másik végén lévő közép-európai államoknak elég lenne, így együtt kell működnie több közép-ázsiai országgal – húzta alá Deák. Meg kell állapodni a törökökkel is, a csővezeték ugyanis Törökországon is keresztülmenne. Ankara azonban jelentős gázfelhasználó, így valószínűleg nem elégszik meg csupán a tranzitszereppel.
Fehérváron a helyzet változatlan: kishitű játékosok, élvezet nélküli futball
