Belgrád folytatja harcát Koszovóért

A szerb kormány úgy döntött, hogy eleve semmisnek nyilvánítja a koszovói intézmények határozatát a tartomány függetlenségéről. Az esetleges koszovói döntést jogellenesnek, ennélfogva semmisnek tartja. A kabinet kezdeményezte a szkupstina rendkívüli ülésének sürgős összehívását, hogy a törvényhozó testület is megerősíthesse a függetlenséget elutasító kormánydöntést.

Az indoklás szerint a függetlenség egyoldalú kihirdetése megbontja Szerbia szuverenitását és területi épségét, amelyet az ország alkotmánya, az ENSZ-alapokmány, a Biztonsági Tanács 1244. számú, 1999. évi rezolúciója és más BT-határozatok, valamint a nemzetközi jog rendelkezései szavatolnak.
Belgrád tehát az utolsó pillanatig folytatja a diplomáciai-jogi harcot a tartományért, lépéseivel igyekszik a két-három nap múlva esedékes pristinai döntést megelőzni. A koszovói függetlenségi nyilatkozat parlamenti elfogadása után ugyanis – főleg azután, hogy a nyugati hatalmak elismerik az önálló Koszovót – már nem sokat tehet. A Biztonsági Tanács tegnap esti zárt ülése is e szerb taktika része, ám sem ez, sem pedig a belgrádi intézmények döntései nem állíthatják meg a folyamatot, amelynek kimenetele Koszovó függetlensége.
Hashim Thaqi koszovói kormányfő Joachim Rücker UNMIK-vezetővel és Xavier Bout De Marnac KFOR-parancsnokkal tartott tegnapi sajtóértekezletén fontos célként jelölte meg, hogy Koszovó az ENSZ tagjává váljon. Mint mondta, Koszovó erőteljes nemzetközi támogatásra számít. Rücker szerint a nemzetköziek minden helyzetre felkészültek, míg Xavier Bout De Marnac parancsnok arról beszélt, hogy a NATO-erők szavatolni fogják a nyugalmat most is, de a következő időszakban is.
Tegnapi évértékelő beszédében Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, Koszovó függetlenségének elismerése nem jogszerű és erkölcstelen. Az államok területi épségét ugyanis alapvető elvként rögzíti a nemzetközi jog.
Eközben Göncz Kinga magyar külügyminiszter tegnap úgy nyilatkozott, Magyarország is küld szakembereket és rendőröket az unió koszovói missziójába, az EULEX-be. Az MTI azon kérdésére, hogy Magyarország abba az országcsoportba tartozik-e majd, amely először ismeri el a független Koszovót, a külügyminiszter azt mondta: nagyon nehéz ezt megmondani, „nem kellene találgatásokba bocsátkozni”.