A brit belügyminisztérium egy új terrorizmusellenes szótárt dolgoz ki, amely azt magyarázza el a közalkalmazottaknak – különösen a rendőri erőknek –, hogyan beszéljenek a mozlim közösségekkel az iszlám terrorizmus mibenlétéről anélkül, hogy azt a benyomást keltenék, a közösséget vádolják a terrorizmus támogatásával.
A készülő szótárról tudósító The Guardian szerint a brit kormány határozatot hozott, hogy felhagy a terrorellenes háborúval kapcsolatos agresszív retorikával, és olyan szóhasználatot igyekszik megvalósítani, amely nem sértő a mozlim közösségek számára, sokkal inkább a közösen vallott értékeket hangsúlyozza, amelyek elítélik a bűnözést. A fő cél, hogy a mozlimok ne érezzék, hogy a terrorizmus miatt őket vádolják, így a terrorizmus elleni küzdelem úgy jelenjen meg, mint a mozlim közösség alapvető érdeke. A dolog könnyebb érthetősége kedvéért a belügyminisztérium mintapéldákat dolgozott, ki, amelyen bemutatja, milyen szóhasználaton mit ért a mozlim közösség, és mit kell helyette alkalmazni, hogy az ne sértse érzékenységüket. Például ha egy politikus azt mondja, hogy „a közösségeknek fel kell lépni a terrorista szimpatizánsok ellen” a mozlim közösség azt érti, hogy őket vádolják a terroristák rejtegetésével. Ehelyett inkább azt kell mondani, hogy „mi mindannyian felelősek vagyunk, hogy megbirkózzunk az erőszakos szélsőségekkel”. Ha a köztisztviselők az értékek harcáról beszélnek, a mozlimok a civilizációk közötti összecsapásra gondolnak, ezért inkább a közösen vallott értékeket kell hangsúlyozni. Hasonlóképpen nem célszerű mérsékelt és radikális iszlámról beszélni, mert azt értik rajta, hogy meg akarják őket osztani, vagy hogy a közösség egy részét meg akarják bélyegezni. Ehelyett csak mozlimokról vagy főáramlathoz tartozó (mainstream) mozlimokról kell beszélni, szemben a a rajtuk kívül eső – viszonylag kisszámú – terroristaszimpatizánssal. El kell kerülni a Nyugat és az iszlám világ kifejezések használatát is, mert ez arra utal, hogy a mozlimok egy homogén közösséget alkotnak a Nyugattal szemben, ehelyett az iszlám világ sokféleségét kell hangsúlyozni.
A szótár készítői hangsúlyozzák, hogy nem a politikai korrektség új szóhasználatát kívánják kialakítani, hanem a kommunikáció hatékonyságát növelni. Ennek a szellemnek azonban legelőször magát a brit kormányt kellene áthatnia, ugyanis a terroristaellenes akciók finanszírozására a helyi hatóságok számára szánt pénzt egyelőre az ott élő mozlim lakosság száma szerint osztják el, ami mégis csak azt feltételezi, hogy a mozlimok száma és a terroristaveszély között egyenes arányosság áll fenn.
Mindenesetre, ha az új szótár beváltja a hozzá fűzött reményeket, az ötletet más országok kisebbségi bűnözői esetében is fel lehetne használni, sőt az Európai Bizottság a jogharmonizáció analógiájára retorikaharmonizációs programot is útjára bocsáthatna.
Nem csak a kánikulának, a napsütésnek is búcsút inthetünk
