Büntetik a szélerőműveket?

Büntetést kell fizetniük azoknak a szélerőmű-tulajdonosoknak, akik nem tudják 30 százalékos pontossággal megmondani – negyedórákra lebontva –, hogy mennyi áramot termelnek. A meteorológiai szolgálat viszont csak óránként ad időjárás-előrejelzést.

Nem a megújuló energiaforrások elterjedését támogatja az a végrehajtási rendelet, amelyik a villamosenergia-törvénnyel együtt lépett életbe január elsején. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. ugyanis megköveteli, hogy a szélerőművek is ezentúl negyedórás bontásban közöljék energiatermelési menetrendjüket. Ha viszont ezt nem tudják 30 százalékos pontossággal meghatározni, akkor a jelenlegi 26,46 forint helyett kilowattóránként 5 forinttal kevesebbért veszi át az áramot a Mavir. A meteorológiai szolgálat ugyanakkor csak óránként ad előrejelzést, s ebből kellene levezetni a negyedórás bontást. Így változékony napokon előfordulhat, hogy a büntetés értéke meghaladja a remélt nyereséget. Bár a szabályozás vis maior esetén eltekint a pótdíj fizetésétől, viszont az időjárás változása eszerint nem számít előre nem látható, elháríthatatlan külső oknak.
– Ellentmondásos ez a rendelkezés – fejtette ki lapunknak Tóth László, a Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület (MSZTE) elnöke. A szakember szerint a törvény végrehajtási utasításával az az egyik legnagyobb probléma, hogy kétféleképpen lehet értelmezni, mivel szerepel benne az is, hogy a havi menetrendet kell tartani, de ugyanúgy megtalálható benne a negyedórás bontásra vonatkozó előírás. Az elnök úgy véli, az utóbbit lehetetlen kivitelezni, hiszen a meteorológusok inkább a nagyobb szelet, vagy a szélcsendet tudják megfelelő biztonsággal ilyen rövid távra előre jelezni. – Olykor 80–100 százalékos eltérést is tapasztaltunk az előre jelzett szélerősséghez képest. Így tulajdonképpen jobb, ha a szélerőművek „nulla” teljesítményt adnak meg a menetrendben, mert úgy esetleg kisebb lehet a differencia, s így a büntetés mértéke is, ráadásul nem kell fizetni a prognózisért sem – emelte ki Tóth László.
Az MSZTE elnöke rámutatott: az lenne a megfelelő megoldás, ha csak havi menetrendet kellene készíteni, mert ekkora időtávban kiegyenlítődik a teljesítmény, és a követelmény is teljesíthetővé válik. Ennek elérése érdekében az MSZTE a termelők megbízottjával együtt már levelet is küldött a Mavirnak, a Magyar Energia Hivatalnak, valamint a gazdasági tárcának.
Nem ez az egyetlen probléma, amelyik a törvény nyomán a szélturbinák körül felvetődik. Olajos Péter, az Európai Parlament néppárti képviselője amiatt írt levelet Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszternek, hogy vizsgálják felül a szabályozás kis erőművekre vonatkozó sorait. Ez a rész ugyanis úgy módosult az elfogadott törvényben a tervezethez képest, hogy nemcsak a 20, hanem már a 0,5 kilowattos teljesítményű létesítményekre is engedélyt kell kérni.
A tavaly elfogadott törvény nem tér ki a szélerőmű-építésre kiadható, jelenleg 330 megawattban meghatározott kvótára: összességében ekkora mennyiségű, szélből előállított villamos energia termelését engedélyezi a Magyar Energia Hivatal. Pedig szakértők szerint az ország energiaellátása akár 500–800 megawattos szélerőművi kapacitást is elbírna, bár a szabályozhatatlan energia-előállító egységek jelentős korlátot jelentenek. A változtatást azonban az EU felé vállalt kötelezettségeink miatt is sürgetni kell.