Elrendelték a nyomozást

Magánokirat-hamisítás vétségének alapos gyanúja miatt elrendelte tegnap a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság az SZDSZ ügyében. Kormos Endre sajtóügyeletes közlése szerint az eljárás jelenleg ismeretlen tettes ellen zajlik.

Magánokirat-hamisításnak minősül, ha valaki a párt küldöttközgyűlésén más nevében írja alá a jelenléti ívet, és ezt a hatósághoz benyújtja. A büntetőfeljelentést eredetileg a Deport ’56 egyesület tette meg a XI. kerületi rendőrkapitányságon. Tegnap azonban a budapesti főkapitány bűnügyi helyettese a főkapitányság hatáskörébe vonta az ügy elbírálását. A XI. kerületi rendőrségtől úgy értesültünk, ennek az volt az oka, hogy a jelenlegi zaklatott társadalmi feltételek között az ügy súlya miatt szükséges, hogy a BRFK járjon el. Tegnap a drávapiski polgármester is feljelentést tett, mégpedig az V-XIII. kerületi ügyészségen a büntetőeljárás lefolytatását kérve.
Borbély Zoltán, az ügyészség szóvivője kérdésünkre elmondta, a büntetőeljárás lezárása után, a vádemelést követően az ügyészség megfontolja, kezdeményezzen-e polgári pert a bíróságon azért, hogy töröljék a nyilvántartásból az SZDSZ tavalyi küldöttgyűlésén megválasztott Kóka János elnököt. A szóvivő hozzátette: az ügyészségnek nincs jogköre arra, hogy a pártok és az egyházak felett is törvényességi felügyeletet gyakoroljon. Ezt csak az egyesületek ügyeiben teheti meg. Módja van ugyanakkor arra, hogy polgári pert indítson, ha a párt jogsértést követ el. Itt nyilvánvalóan súlyos jogsértésekről lehet szó. A Btk.-ba ütköző magatartások az ilyen jogsértések közé sorolhatók.
Az ítélkezési gyakorlatból tudjuk, volt már példa rá, hogy az ügyészség polgári pert kezdeményezett pártügyben. Ebben az eljárásban a Kereszténydemokrata Néppártnak azt a döntését vizsgálták meg, amely Mizsei Zsuzsát elnökké nyilvánította. A polgári per bizonyítékai azt igazolták, hogy a Btk.-ba ütközött, ami történt. S bár büntetőeljárás ebben az esetben nem indult, a bíróság megsemmisítette a közgyűlés határozatát, és az elnököt törölte a nyilvántartásból.
A Szabad Demokraták Szövetsége tagjai közül is bárki indíthat polgári pert, és kérheti, hogy a bíróság semmisítse meg a küldöttközgyűlés határozatát, amely Kóka Jánost elnökké nyilvánította. A per megindítására harminc napon belül van lehetőség. A harmincnapos határidő akkor kezdődik, amikor a párt tagja tudomást szerzett a jogsértésről. Az ítélkezési gyakorlat szerint arra nincs szükség, hogy a párttag betekintsen az iratokba, és pontos adatokat közöljön a keresetlevelében a párt határozatáról. Elegendő, ha csupán a jogsértésre hivatkozik, a tudomásszerzés időpontját azonban igazolnia kell. A perben a bíróság magát a pártot szólítja fel arra, hogy csatolja az eljáró polgári tanácsnak azokat az iratokat, amelyek a küldöttközgyűlés előkészítésével, az elnökválasztással kapcsolatosak. A bíróság arról dönt, hogy megsemmisíti-e a pártnak azt a határozatát, amely az elnökválasztó közgyűlésen született. A határozat megsemmisítése egyet jelent az elnöki tisztség megszüntetésével.