Az állami alkalmazottak is számíthatnak plusz lakhatási segítségre

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ismertette gazdasági kilátásokat.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Fotó: Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Hátérbeszélgetésen ismertette a magyar gazdaság kilátásait Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A Világgazdaság tudósítása szerint jelezte: egy hatelemű célrendszerbe helyezi a kormány azokat az intézkedéseket, amelyeket eddig meghozott. Hozzátette, hogy hetven konkrét lépésről van szó, melyek elvezetnek a kitűzött a célok eléréséhez.

– A cél az, hogy a lehető legmagasabb növekedést érjük el, még akkor is, ha a külső környezet, a német gazdaság, vagy a vámháború és a geopolitikai történések zavarják ezt  –  mondta miniszter, hozzátéve, hogy a kormány a nyáron azon dolgozik, hogy újabb elemek kerüljenek be a kormány célrendszerébe.

Szól arról is, hogy a 437 ezer állami alkalmazottaknak szeretnének lakhatási plusz programot adni. Ez a program őszre, akár már szeptemberben elindulhat.

Nagy Márton szerint megérett a Demján Sándor-program 1+1 program a 2.0-s változatra. Arra kérte az államtitkárát, vizsgálja meg, hogy vannak-e olyan kis cégek, akiknek szükségük van hitelre. Azt is vizsgálják, hogy a Széchenyi-kártya-programot tudják-e „áramvonalasítani”. Ugyanis csak a nagyok veszik fel a beruházási hiteleket, a mikro- és kisvállalatok forgóeszközből finanszírozzák a beruházásaikat is. Dolgoznak a bérkonvergencián is, bizonyos szektorokban nincsen nagy reálbér-emelkedés, ezért szektorok szerint vizsgálják, hogy hol tudnak segíteni. További adócsökkentéseket is terveznek, de erről egyelőre részleteket nem árult el. 

A miniszter elmondta, hogy 2025-ben egy-, 2026-ban 3,1 százalékos növekedést várnak. A költségvetésért is felel a Nemzetgazdasági Minisztérium, ezért a tárcának a büdzsé stabilitásáért is kell lépéseket tennie. Úgy számolnak, hogy a második negyedéves növekedés negyedéves alapon pozitív lesz, viszont éves alapon közel stagnálást várnak. Ennek oka az ipar, illetve az aszály, a mezőgazdaság elvisz rengeteget a GDP-ből, mintegy 0,4 százalékot.

A harmadik negyedévet bizonytalanság övezi, de azt gondolják, hogy a német gazdaságban elindult a gazdasági aktivitás. Továbbá látnak egy elektromosautó-eladási fordulatot egész Európában.

Szerinte ez hozhatja el Magyarországon ipar erősödését, éves alapon már növekszik a jármű- és akkugyártás, tehát az ipart nem ez húzza vissza. A harmadik negyedévben éves alapon már egy és két százalék között lehet a GDP-bővülés.

A fogyasztást erősen fogják támogatni a fiskális lépések, amelyek most zúdulnak rá a lakosságra Nagy Márton szerint. Úgy vélte, ha nem lenne fogyasztás, akkor a GDP már rég mínuszban lett volna. Az, hogy felszín fölött tartható a növekedés, az a kormányzatnak köszönhető, tette hozzá.

A miniszter szerint az idei hiánycél továbbra is elérhető, ugyanis a fogyasztásnak köszönhetően az adónemekből több folyik be, mint egy évvel ezelőtt. Hiába alacsonyabb a növekedés, ennek ellenére a vártnak megfelelően folyik be az áfa és az szja az államkasszába. Ugyanakkor a vállalatoktól érkező adóbevételeknél van elmaradás, ami azt mutatja, hogy a vállalatok növekedés szempontjából jobban sérültek. Jelezte: jövőre korrekció kellene a költségvetésben, de ezt megtették. Ezért hoztak létre tartalékot, de ezt nem lehet majd elkölteni, a tartalék célja a jövő évi büdzsében más lesz, mint idén. A gazdaságfejlesztési keretből viszont lehet majd költeni.

Szerinte júliusban csökken az infláció, négy százalék lesz, ugyanakkor elismerte, hogy ez bázishatások eredménye lesz.

– Értjük, hogy a kereskedelmi szektornak fáj – mondta az árrésstopokról, hozzátéve, hogy nélkülük hat százalék fölött lenne az infláció. A tárcavezető szerint a zöldség- és gyümölcsárak elképesztően elszaladtak az utóbbi időben, ami az időjárási anomáliák eredménye. Jelezte, hogy az infláció 4,7 százalék lesz átlagban, jövőre pedig 3,6 százalék.

A nyugdíjasokról is beszélt, akik az idén kompenzációt kapnak novemberben a magasabb infláció miatt, ennek összege 42 ezer forint lesz átlagban. Előtte meg érkezik a harmincezer forintos élelmiszer-utalvány. Ez a két tétel összesen a költségvetésnek kétszázmilliárd forint kiadást jelent.

Nagy Márton szerint, amit eddig bejelentettek, azok benne vannak a költségvetésben. Ugyanakkor felvázolta, hogy milyen konkrét lépések jönnek a következő hónapokban.

Folyamatosan lépnek életbe a kedvező intézkedések

Szeptemberben elindul az Otthon start program, ez ötven–százmilliárd forint kiadást jelent 2026-ban. A hatás neutrális, az első évben nincs költségvetési hatása, mivel a bevételek kompenzálják, ezért csak 2027-től hagy nyomot a költségvetésben. Szintén szeptemberben lesz a pedagógusoknak a teljesítményalapú béremelése.
Októberben jön a háromgyermekes anyák szja-mentessége, ez idén ötvenmilliárd, jövőre kétszázmilliárd forintba kerül.
Januárban jön a családi adókedvezmény megduplázása, harminc alatti egygyermekes anyák szja-mentessége, negyven év alatti alatti anyák szja-mentessége, illetve a 13 százalékos minimálbér-megállapodás. Februárban pedig a fegyverpénz érkezik az érintettekhez. Nagy Márton szerint minderre lesz pénz, ezért bocsátottak ki devizakötvényt az utóbbi hónapokban. 

Nagy Márton elmondta azt is, hogy a megfizethető lakhatás biztosítását közel hétszázmilliárddal segíti a kormány, ebből a legnagyobb összeg a tőkeprogram, ami háromszázmilliárd forintba kerül. 

A vidéki otthonfelújítási programban eddig 13 ezer igénylőt regisztráltak, amelyből 3191 nyugdíjas volt, az átlagos igényelt támogatás 1,9 millió forint. A Széchenyi-pihenőkártyáról eddig 8,7 milliárdot fordítottak lakásfelújítási célra, amely az összes költés 3,8 százalékát jelentette. Az önkéntes nyugdíjpénztárokból 16,6 ezer fő nyújtott be kifizetési igény, ami a taglétszám 1,5 százaléka. Ugyanakkor jelezte, hogy az Otthon start program után ezekre az eszközökre is nagyobb igény fog jelentkezni.