A szankciós politika, a magas energiaköltségek már eleve versenyhátrányt okoztak az európai és a magyar vállalatoknak, ehhez adódik most hozzá, hogy a vámmegállapodás is negatívan érinti a cégeket. Ez hívta életre az iparvédelmi és munkahelyvédelmi akciótervet. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza lapunknak az intézkedési tervekkel kapcsolatban azt mondta, a kormányzati intézkedések eddig leginkább a háztartásokra koncentráltak. A vállalatok leginkább az alacsony keresletre panaszkodnak és talán ebből fakad minden más probléma is. – A cél a mostani helyzetben tehát mindenképpen az, hogy a vállalatok helyzete javulni tudjon. Ez egyes vállalkozásoknál a túlélést jelentheti, másoknál a beruházást, az előrelépést – a vállalatok helyzete különböző, ám az adók nagysága mindenkit érint. Ez végső soron kihat a foglalkoztatásra vagy a GDP-re is – magyarázta.
Fotó: MW
– A jelenlegi kedvezőtlen folyamatok, intézkedések közvetlen hatása az Egyesült Államok piacára termelő vállalatoknál csapódik le, amelyek a 15 százalékos vámok mellett versenyhátrányba kerülnek az amerikai cégekkel szemben. A keresletcsökkenésből eredő visszaesést pedig a számukra beszállító kis és közepes cégek is megérezhetik. A romló versenyképesség így szélesebb körben járhat a munkahelyek elvesztésével – mondta el lapunk megkeresésére Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője az ipar és munkahelyvédelmi akcióterv szükségessége kapcsán.
Ennek főbb pontjai a
- Széchenyi-kártya kamatának csökkentése
- Adókönnyítések és adócsökkentések
- Beruházástámogatás folytatása
- Adminisztratív terhek mérséklése.
Molnár Dániel rámutatott, a szociális hozzájárulási adó esetében akár csak egy százalékpontos mérséklés is kétszázmilliárd forint kiesést jelent az államkasszának, amelyre csak nagyon szűkösen van tér a hiánypálya módosítása nélkül, valamint az intézkedés nem csak a leginkább kitett vállalatoknak jelent segítséget. Emiatt előfordulhat, hogy célzottan, a gazdasági hatásoknak leginkább kitett ágazatok, vállalatok, illetve a béremelések szempontjából leginkább kockázatos cégek körében lépik csak meg ezt. Regős Gábor megjegyezte, legfeljebb egy százalékpontos csökkentést lát elképzelhetőnek.
Molnár Dániel aláhúzta, a kkv-k minél hatékonyabban tudnak termelni, annál inkább tudják ellensúlyozni a negatív külső tényezőket, a szankciók, valamint a vámmegállapodás hatását, miközben ez a feltétele a bérfejlesztéseknek is, a magasabb bérek kigazdálkodásának. A hatékonyság növelésének egyik legfontosabb alapja a beruházások, ezzel lehet közvetlenül javítani a termelékenységet.
Molnár Dániel szerint a már futó programok mellett előrelépést jelenthet a digitalizáció is a vállalatok számára, amely növelheti a hatékonyságot vagy elősegítheti az új piacra lépést. A Demján Sándor-program keretében erre is van már eszköz, ez bővülhet tovább a bejelentések alapján egy, a mesterséges intelligencia használatát célzottan segítő programmal. Továbbá a belengetett adócsökkentések, mint az alanyi áfamentesség jelenlegi értékhatárának, a kisvállalati adó belépési és bennmaradási értékhatárának, illetőleg az átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányadának emelése egyaránt a legkisebb vállalatok költségeit mérsékelnék, ami a bérek kigazdálkodása miatt fontos.
