Horn Gábor nem ismeri a törvényt?

Horn Gábor SZDSZ-ügyvivő a hétfői Nap-keltében éles hangon kifogásolta, hogy lapunk közölte pártja elnökválasztó közgyűlésének jelenléti ívét. Ez szerinte elképesztő és elfogadhatatlan volt, mint ahogyan az is, hogy a dokumentumba betekintést engedett a Fővárosi Bíróság. A jogszabály viszont mást mond, kérvény esetén a bíróság köteles megmutatni a nevezett dokumentumokat.

Horn Gábor a törvényesség mögé oly szívesen bújó SZDSZ kulcsembere elfogadhatatlannak nevezte, hogy lapunk, illetve a Hír Televízió a múlt héten közölte pártja elnökválasztó küldöttgyűlésének jelenléti ívét. Pontosabban annak egyetlen oldalát; történetesen azt, amely alapján gyanítható, hogy Kóka Jánost csalással választották elnökké. – Számomra elfogadhatatlan, hogy a Fővárosi Bíróságtól hogyan került egy televíziótársasághoz egy párt küldötteinek listája, én ezt egy elképesztő dolognak tartom – fogalmazott Horn igen erősen felindult állapotban.
Azonban az, hogy elképesztő az eset vagy sem, csak attól függ, jogszerű volt-e a közlés. Márpedig az egyesülési törvény (1989. II. tv. – a szerk.) szerint az volt.
A televízió és lapunk iratbetekintést kért a bíróságtól, amelyet az engedélyezett – nem is tehetett volna mást. Az említett törvény alapján ugyanis lapunknak lehetősége, a bíróságnak pedig az igény felmerülése esetén kötelessége volt az iratok bemutatása. A 15. paragrafus nyolcadik bekezdése így fogalmaz a társadalmi szervezetek adatainak nyilvánosságáról: „A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai, valamint a bírósághoz benyújtott iratok – a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel – nyilvánosak, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, azokat bárki megtekintheti és azokról feljegyzést készíthet”. A szóban forgó kérelem jelen esetben a párt tisztségviselőinek személyében beállt változás bejegyzésére vonatkozott, ennek melléklete volt a küldöttlista. A kilencedik bekezdésben a kivételekről ez áll: „A társadalmi szervezet alakuló ülésének jelenléti íve, valamint a társadalmi szervezet tagjairól készült – az alapszabály mellékletét képező – nyilvántartás nem nyilvános.” Minthogy lapunk nem a párt alakuló ülésének dokumentumait és a párttagok nyilvántartását kérte ki, a bíróság természetesen nem gördített akadályt az iratbetekintés elé. Nem feljegyzést, hanem fényképet készített munkatársunk az elnökválasztási csalás gyanúját megalapozó iratról; ezt semmilyen jogszabály nem tiltja.
Ugyancsak az idézett törvény értelmében a társadalmi szervezet bármely tagja a szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – megtámadhatja a bíróságon. (Azonfelül, hogy az adott ügyben esetleg polgári peres vagy büntetőeljárás is folyik.) A felmerült gyanú szerint az SZDSZ küldöttgyűlésén tavaly március 31-én választási csalások után lett pártelnök Kóka János. A gyanút támasztja alá a gyűlés jelenléti íve, amelyen néhány, olyan küldött neve mellett is szerepel részvételt igazoló, szavazásra jogosító aláírás, aki meg sem jelent a kongresszuson – tehát más valakik szavaztak helyettük. Azt is megtudtuk: a hamis szavazatok közül többet Kóka Jánosra adtak le. Mint ismert, a BRFK a Deport ’56 feljelentése után magánokirat-hamisítás miatt indított nyomozást.
Közben egy magányszemély a lapunkhoz is eljutott beadványában arra kérte a Legfőbb Ügyészséget, hogy kezdeményezzék a törvénysértések gyanúja miatt az SZDSZ működésének felfüggesztését. A levélben az is szerepel, hogy amennyiben a párt szervezetének törvényes működése nem biztosítható a jövőben, akkor a feloszlatását is kezdeményezze a Legfőbb Ügyészség.

Magyar Bálint és a zéró tolerancia. Magyar Bálint tegnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: támogatják a nyomozó szerveket a magánokirat-hamisítás miatt indított nyomozásban. A vizsgálatot – ígérte a politikus – „a legszigorúbban fogják venni” és a lehető legrövidebb időn belül az SZDSZ ügyvivői testülete ajánlást fog tenni az országos tanácsnak „a további lépésekre és a következményekre”.
A kormány közeli Népszabadság szerint legkorábban május végére hívhatja össze az SZDSZ a tisztújító küldöttgyűlést az elnökválasztás ügyében. Gulyás József, a párt országos tanácsának elnöke megfontolandónak tartja a teljes tisztújítást is.