Laborc-kinevezés: stratégiai hiba

A magyar kormány teljesen félreértette a nemzetközi folyamatokat, amikor nem számolt jelentős nemzetközi sajtóvisszhanggal Laborc Sándornak az NBH élére történt kinevezése előtt – olvasható a Budapest Analyses elemzésében, amely szerint megkérdőjelezi a kinevezés demokratikus jellegét, hogy a KGB-s kapcsolatokkal rendelkező Laborc kinevezését az illetékes parlamenti bizottság sem támogatta.

AKGB-s iskolában tanult Laborc Sándor kinevezése a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) élére meglepően komoly nemzetközi visszhangot kapott, de ennek nemcsak az ő személye az oka, hanem az is, hogy a kinevezés a nemzetközi sajtó által már régóta vitatott tágabb kérdéskörbe illeszkedik – olvasható a Budapest Analyses elemzésében. A dokumentum rámutat: a titkosszolgálati információk cseréje a NATO-szövetségesek között nem működik. Ennek egyik oka éppen az, hogy az újonnan csatlakozott országok szolgálataitól még mindig folyamatosan jutnak el információk Oroszországba – legalábbis a régebbi NATO-tagállamok illetékesei ezt feltételezik. Ebben a helyzetben a hat évig a Dzerzsinszkij Akadémián tanult Laborc vezetői megbízatása „újabb adalék a meglévő problémához”.
A tanulmány nem zárja ki, hogy az Egyesült Államok illetékes miszsziója Laborc helyzetbe hozása előtt nem hivatalosan kifejezte aggodalmát. A Budapest Analyses szerint az ügyön keresztül a nemzetközi sajtó egy része magának a NATO-nak a működését bírálja.
A dokumentumban kitérnek arra: amikor a Gyurcsány-kormány kinevezte Laborcot az NBH élére, bizonyára nem gondolta, hogy ez nemzetközi sajtótéma lesz, de tévedett, s egyes vélemények szerint teljesen félreértette a nemzetközi folyamatokat. Más elemzések arra mutatnak rá, hogy Gyurcsányék stratégiailag hibáztak, amikor képtelenek voltak felmérni, milyen értelmezést kaphat sajátos oroszbarát politikájuk.
A nemzetközi sajtó számára különösen érdekes lehetett, hogy a jelöltet nem támogatta az illetékes parlamenti bizottság, ami már a kinevezés demokratikus jellegét is megkérdőjelezi – hangsúlyozza a tanulmány. A fenntartások jogosságát bizonyítja, hogy a jelölt Magyarországon és a NATO-ban közzétett életrajzából kihagyta, hogy a Dzerzsinszkij Akadémián tanult.