Megosztott az unió

Az Európai Unió tegnapi külügyminiszteri csúcsa a tagállamokra bízta, hogy elismerik-e vagy sem Koszovó függetlenségét. A nagyobb tagállamok, így Franciaország és Nagy-Britannia elismeréspártiak, a kisebbségek lakta országokban viszont negatív a visszhang. Az Egyesült Államok már elismerte Koszovót, a magyar külügyminiszter ezt javasolja a kormánynak.

Koszovó elismerését kéri más államoktól – mondta tegnap, az új ország első kormányülésén Hashim Thaqi miniszterelnök. A kormány több törvény tervezetét is jóváhagyta, s elfogadásra elküldte a parlamentnek. Ezek a külügyminisztérium létrehozásáról, az állampolgárságról, az állami szimbólumokról, a rendőrségről, a helyi önkormányzatokról rendelkeznek. Az új zászlón kék alapon arany színben látható Koszovó térképe, fölötte ívben hat fehér csillag, amely a Koszovóban élő nemzetiségeket jelképezi.
– Amíg Szerbia az ENSZ és az EBESZ tagja lesz, az egyoldalúan kikiáltott koszovói állam nem juthat be ezekbe az intézményekbe – reagált Vuk Jeremics szerb külügyminiszter tegnap. Közben a belgrádi belügyminisztérium közleményben szögezte le: Hashim Thaqi miniszterelnök, Fatmir Sejdiu államfő és Jakup Krasniqi házelnök „bűncselekményt követett el Szerbia biztonsága és alkotmányos jogrendje ellen” a szerb tartomány függetlenségének egyoldalú kinyilvánításával.
*
Washington azonban elismerte Koszovó függetlenségét. „Az Egyesült Államok ma hivatalosan szuverén és független államnak ismerte el Koszovót” – olvasható Condoleezza Rice külügyminiszter közleményében. A nagy EU-tagállamok közül csak Spanyolország nem készül hasonló lépésre, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország már jelezte vagy jelezni fogja elismerési szándékát Koszovónak. Az Egyesült Államok döntésére válaszul Szerbia azonnali hatállyal visszarendelte washingtoni nagykövetét. Pristinában eközben leendő kirendeltségvezetők – köztük a brit és a török – sora adta át megbízólevelét.
Az EU minden tagországa „maga dönti majd el – nemzeti gyakorlatának és jogszabályainak megfelelően” –, hogy elismeri-e vagy sem Koszovó függetlenségét – fektették le az unió külügyminiszterei korábban tegnapi közös nyilatkozatuk tervezetében. Valódi közös álláspontot senki sem várt, mert az eddigi megnyilatkozások alapján a 27 közül öt-hat tagország elzárkózik a független Koszovó elismerésétől. Ciprus és Spanyolország is ellenezte olyan szöveg elfogadását, amely szerint a miniszterek tudomásul vennék a függetlenség kikiáltását, és európai távlatot ígérnének a független Koszovónak. – írta brüsszeli tudósítónk. A csúcsról távozó Göncz Kinga magyar külügyminiszter jelezte, Koszovó elismerését fogja javasolni a kormánynak.
Spanyolország a március 9-i választások közelsége és lehetséges hatása miatt is meglehetős fenntartásokkal viszonyul Koszovó függetlenségéhez. Az egyoldalúan kikiáltott függetlenség éppúgy megosztja az Európai Uniót és a nemzetközi közvéleményt, mint öt éve az Irak elleni invázió – célzott Washington odaadó aknamunkájára Miguel Ángel Moratinos spanyol külügyminiszter. Madrid a döntés kapcsán Moszkvához hasonlóan kettős mércét emleget, és elutasít minden párhuzamot Baszkfölddel és Katalóniával. A katalán politikusok még kivárnak, de vasárnap az autonóm baszk koalíciós kormány szóvivőnője közölte, Koszovó annak példája, hogyan lehet békésen, párbeszéddel megoldani az önrendelkezés kérdését.
Koszovó függetlenségének elismerése után Abháziának, Dél-Oszétiának és a Dnyeszteren túli területnek is joga van a függetlenséghez – mutatott rá a Grúziától elszakadt Abházia és Dél-Oszétia elnöke. Szergej Bagaps és Eduard Kokojti hangsúlyozta: tisztában vannak azzal, hogy még sok akadályt kell leküzdeniük, nem csupán Grúzia, hanem a kettős mércét alkalmazó Nyugat részéről is. Oroszország egyértelmű állásfoglalásra kérte Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltásával kapcsolatban.

„Háborús Bűnösök”. Kanada volt belgrádi nagykövete szerint háborús bűnösökből áll a Koszovó függetlenségét kikiáltó pristinai vezetés. James Bissett szerint az eljárás, ahogyan a NATO az Egyesült Államok szándéka szerint átalakul agresszív katonai szövetséggé, amely saját szakállára bárhol és bármikor támadhat, előre kitervelt dolog volt. Ennek a folyamatnak a része az is, hogy most Koszovónak megadják a függetlenséget – mondta Bissett. (MTI)