Megvédik a Tétényi-fennsíkot

Rövidesen természetvédelmi területté nyilváníthatják a Tétényi-fennsíkot és a törökbálinti Nagypuszta nagy részét. A civil környezetvédők által 1991 óta sürgetett lépéshez mára egyetlen minisztériumi jóváhagyás és a tárcák közti egyeztetés hiányzik.

A Tétényi-fennsík természeti értékeinek feltárását a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület kezdte meg még 1991-ben, ezután országos védettségre javasolták a területet, de többször is a döntéshozók ellenállásába ütköztek. Mészáros Péter, az egyesület elnöke kérdésünkre kifejtette: 1999-re sikerült elérniük, hogy a főváros közigazgatása alatti 111 hektárt helyi védettség alá vegyék, de az agglomerációhoz, például Törökbálinthoz tartozó részekért komoly harcot kellett vívni. Amikor hat évvel ezelőtt tizenhat hektárnyi részt felparcelláztak és építési célra eladták, hiába tiltakoztak a környezetvédők. A Zöld Jövő botanikusa is részt vett abban a mentőakcióban, amelynek során a ledózerolt területről ültettek át fokozottan védett gyepet, növényeket. Mint később kiderült: nagyrészt értelmetlenül, mert nehezen viselték az újratelepítést.
A helyi oltalom alatt álló budapesti, pontosabban nagytétényi rész kezelését, takarítását, az élőhely rekonstrukcióját egy, a fővárossal kötött megállapodás nyomán évek óta az egyesület végzi. Itt, csakúgy mint a fennsík más részein, komoly gondot jelent az illegális hulladéklerakás, valamint hogy terepmotorosok pusztítják a ritka virágokat. Hasonló károkat okoz az ingatlanbefektetési cégek lobbiereje is, amivel elérték a törökbálinti rendelet megszületését, sőt úgy tűnt, hogy a nemzeti park előző igazgatóját is sikerült meggyőzniük a fokozott oltalom szükségtelenségéről.
A WWF Magyarország tavaly törvényességi felülvizsgálatot kért, miután egy több mint 100 hektáros, egykori katonai terület – itt állt a 2004-ben felrobbant lőszerraktár is – gazdasági, kereskedelmi hasznosítását a törökbálinti önkormányzat lehetővé tette. A honvédelmi tárcától szintén ingatlancégek kezébe került részt azóta is őrzött kerítés választja el a végül védettségre jelölt területtől. A Tétényi-fennsík az európai jelentőségű védett területeket számon tartó Natura 2000 hálózat része, ezért vitatható bármilyen beavatkozás jogossága.
Baranyai Zsolt, a Duna–Ipoly Nemzeti Park ökológiai referense lapunknak elmondta: összesen 153,4 hektár, Budapesthez és Törökbálinthoz tartozó terület országos védettségéről készült előterjesztés és kezelési terv. Mindössze egy minisztériumi jóváhagyó aláírás szükséges már ahhoz, hogy a BM-lőtér rendőrség által nem használt része is védett lehessen. A most is működő, körülzárt gyakorlóterepre nem vonatkozik majd a védettség. A végső döntés időpontja hónapok óta bizonytalan, de a közeljövőben várható.
A Tétényi-fennsík tulajdonképpen egy úgynevezett szarmata mészkőrög, sziklagyepes, cserjés növénytársulásokkal. Ennél nyugatabbra már nem található ilyen, szubmediterrán jellegű erdősztyepp vidék. Botanikusok eddig 45 védett, ebből 26 fokozottan veszélyeztetett növényfajt találtak itt, árvalányhaj, henye boroszlán, homoki kikerics, vitéz kosbor, magyar gurgolya virágzik a fennsíkon. Az állatvilág főként ízelt lábú védett fajokban bővelkedik, 115 rovar, de ritka hüllők és kétéltű fajok, illetve madarak is megtelepedtek ezen a vidéken. 2001-ben kiderült: a törökbálinti önkormányzat belterületbe vonja a Nemax Kft. tulajdonában lévő tizenhat hektáros területet. A megállapodás szerint a község az átminősítésért egy kéthektáros részt kapott cserébe. Az ingatlanbefektető cégnek olyan gazdasági társaságokhoz is voltak kötődései, amelyeknél bizottsági tagként MSZP-s politikusok is voltak.