Nincs szükség kamatemelésre?

Nem a globális hangulat, hanem „spekulatív természetű, egyedi tényezők hatnak” a forintra, s ebben a helyzetben mind a piac, mind a gazdaság szempontjából az „optimálisnál rosszabb megoldás lenne” a kamatemelés – áll az egyik vezető londoni befektetési ház pénteken kiadott elemzésében.
A Merrill Lynch, amely szokásos heti felzárkózó piaci helyzetértékelése mellett – Kísérlet az MNB sarokba szorítására címmel – külön elemzést állított össze a magyarországi árfolyamfejleményekről, azt írta: ha szükségessé válna a további spekuláció elhárítása, az MNB-nek a kamatemelésen kívül egyéb intézkedések „arzenálja” áll bármikor rendelkezésére.
A ház szerint ezek közé tartozik a közvetlen piaci beavatkozás, az árfolyamsáv-paritás eltolása vagy akár a sáv eltörlése – közölte a távirati iroda. Ezek az intézkedések a Merrill Lynch londoni elemzői szerint hatékonyabbak lennének, mint az „elkerülhetetlen” pénzügy-politikai enyhítési ciklus „átmeneti” megfordítása, részben azért, mert ezekkel a lépésekkel az MNB a piac éppen azon szektorára hatna, amelyik az utóbbi időben növelte rövid forint- és kamatpozícióit, megpróbálva beleszorítani a jegybankot a kamatemelésbe.
Az elemzés szerint a közhiedelemmel ellentétben a nagy globális kockázati mérőszámok – az EMBI kötvényindex, a piaci volatilitást mérő VIX index vagy a dollár–jen árfolyam – nem romlottak olyan mértékben, ami igazolná az utóbbi időszak forint- és kötvénypiaci eladási hullámát.
A magyarországi kamatkilátásokról és a forintgyengülés okairól mindazonáltal erősen eltérő vélemények vannak forgalomban a londoni elemzői közösségben.
A Goldman Sachs a héten rendkívül agresszív magyarországi kamat-előrejelzést adott ki, azt jósolva, hogy az MNB monetáris tanácsa már a februári ülésen fél százalékpontos kamatemelést hajt végre, és az év végéig az így kialakuló 8,00 százalékon hagyja az alapkamatot.
Más térségi elemzők ugyanakkor azzal értenek egyet, hogy nincs szükség kamatemelésre. Michal Dybula, a BNP Paribas közép-európai közgazdásza a héten kiadott új inflációs és GDP-adatokat kommentálva az MTI-nek azt mondta, hogy a magyar gazdaságra egyre inkább a stagflációs állapot a jellemző, és ebben a környezetben a magyar jegybank részéről most „súlyos pénzügy-politikai hiba lenne” egy kamatemelés.