Távolodóban a kínai partoktól

V I T O R L Á Z Á S Olimpiai kvízkérdésnek is megtenné: januárban és februárban melyik sportágban zajlottak a legélesebb kvalifikációs versenyek? Kevesen vágnák rá egyből, hogy vitorlázásban. Pedig így igaz. Januárban két hajóosztályban, finn dingiben és a 470-eseknél lehetett kvótát szerezni az ausztráliai Victoria vizein, jelenleg pedig a legnépesebb egység, a laser képviselői próbálnak pekingi szelet fogni ugyancsak Ausztrália, közelebbről Terrigal felől. Magyar szempontból némi csalódással és hiányérzettel állapíthatjuk meg, hogy eddig csak az ötkarikás műsorban a vitorlázókkal egy kalap alá vett szörfösöknél szereztünk két indulási jogot Gádorfalvi Áron és Detre Diána révén.

2008. 02. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarország lehetőségeit jelentősen behatárolja, hogy nincs tengerpartja, mégsem állíthatjuk, hogy a vitorlázás nem népszerű hazánkban. Elegendő a Balaton vitorlákkal teletűzdelt nyári látképére gondolnunk. Persze aki versenyszerűen űzi eme sportágat, az szinte kikéri magának az összehasonlítást a balatoni „hajókázókkal”. Vitorlázásban eddig egyetlen olimpiai érmet szereztünk a Detre fivérek, Szabolcs és Zsolt révén repülő hollandiban 1980-ban. Ugyanebben a hajóosztályban többszörös világbajnok a Majthényi Szabolcs, Domokos András kettős – fájdalom, hogy a repülő hollandik versenyét 1992-ben levették az olimpiai műsorról.
Jelenleg kilenc hajóosztály sportolói versenghetnek az olimpián. Ebből hat férfi (finn dingi, 470-es, csillaghajó, laser, 49-es, tornádó) és három női (laser radial, 470-es, yngling), a férfi és a női szörfösökkel együtt tizenegy a típusok száma. Bár a szörfösöknek önálló szövetségük van, az olimpián mégis a vitorlások alá tartoznak, ami magyar szempontból előnyös, hiszen így már biztosan lesz magyar induló e sportágban. Gádorfalvi Áron (immár az ötödik olimpiájára!) és Detre Diána ugyanis már megszerezte a pekingi kvótát.
A szörfösökön kívül finn dingiben, a 470-eseknél, laserben és csillaghajóban van még magyar érdekelt, illetve előbbi kettőben már csak volt. Az egyszemélyes finn dingiben Pál Gaszton és Pallag Tibor, a kétszemélyes 470-eseknél pedig Sallai Gábor és Olosz Dávid, Vígh András és Perjés Bálint, valamint Bakóczy Róbert és Joó Kristóf nem tudta teljesíteni a pekingi szintet. Éppen ma kezdődnek a laser versenyei két magyar indulóval, Fazekas Györggyel és Berecz Zsomborral. Még hátravan a kétszemélyes csillaghajó kvalifikációs küzdelme, Tenke Tibor és Bendicsek József áprilisban száll vízre Miamiban.
Nem igényel hosszas magyarázatot, hogy a vitorlázás költséges sportág. Nem elegendő a felszerelést beszerezni, a szállításáról is gondoskodni kell, mondjuk éppen Ausztráliába. Kerekes Kázmér, a Magyar Vitorlásszövetség főtitkára érdeklődésünkre elmondta, a „központi támogatás” (a Magyar Olimpiai Bizottságé, a szövetségé és az egyesületeké összesen) a versenyzők költségeinek durván a felét adja, a másik felét mindenki maga teremti elő. Avagy inkább a családja. Ez a kiegészítés azért indokolt, mert a kvalifikációnak nekivágó magyarok többsége egyetemista, de van köztük két középiskolás is. A vitorlások tehát szerelemből hódolnak sportáguknak; másképpen ők színtiszta amatőrök. Bár ezen megállapítás ellen a magyar csapat doyenje, az 55 esztendős Tenke Tibor tiltakozik:
– Az Amerika-kupának világszerte nagyobb a nézettsége, mint a Forma–1-nek. További adalék a népszerűségéhez, hogy 2007-ben egyedül az atlétikai világbajnokságnak volt több résztvevője, mint a vitorlásnak. Hajóosztályonként a világranglista első húsz helyezettje kivétel nélkül profi sportoló. Véletlenül sem akarok senkit sem megbántani, de a vitorlázásról Magyarországon kicsit torz kép alakult ki. A Balatonon csordogáló hajósoknak körülbelül annyi közük van az igazi versenyzőkhöz, mint a kedvtelésből telente egy-két hetet sízőknek a Világkupában induló profikhoz.
Tenke Tibor a nehéz magyarországi körülmények dacára egyszer, 1992-ben már kijutott az olimpiára. S bár elismeri, hogy az idén nagyon nehéz lesz a dolga, eszébe sem jut, hogy felhagyjon a vitorlázással. Számára ez életforma:
– Informatikusként dolgozom, évente két-három hónapot tudok a vitorlázásnak szentelni. Ami rendkívül összetett sport. Nem csak fizikai, szellemi erőfeszítést igényel, előre kell gondolkozni, segít a reális önértékelésben. Ez alapján tisztában vagyok azzal is, hogy bravúr lenne az olimpiai kvóta kiharcolása, a verseny öröme mégis sok mindenért kárpótol.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.