Koszovó függetlenségét vasárnap hirdeti ki közfelkiáltással Pristinában a parlament. A bejelentést az újságírók magától Hashim Thaqi kormányfőtől várták tegnap kora délután tartott sajtóértekezletén, ám a politikus két nappal az esemény előtt sem közölte a lélegzet-visszafojtva várt hírt. A bejelentést a miniszterelnök szóvivője tette meg, miután már ismertette a Zeri című napilap, s ezt a dátumot visszhangozta a nemzetközi sajtó is már napok óta. A Zeri szerint a függetlenségi nyilatkozat három részből áll, az egyik magának a függetlenségnek a kihirdetése, a másik a Martti Ahtisaari-féle terv megvalósítására vonatkozik, a harmadik pedig felhívással fordul az EU-hoz és a NATO-hoz, hogy küldjön miszsziót Koszovóba, illetve maradjon a tartományban.
Koszovóban a szerb önkormányzatok tegnap váratlanul úgy döntöttek, a májusi szerbiai helyhatósági választások révén saját képviseleti testületet hoznak létre. A döntés Belgrádnak Koszovó felosztását célzó szándékára utal.
A tartományban egyébként nyugalom honol, a Kosovska Mitrovica-i kisebb detonáció sem változtatott ezen az összképen. Az albánok a függetlenség kihirdetésének megünneplésére készülnek – igaz, a valódi ünneplést márciusra tervezik –, díszítik a középületek homlokzatát, a törvényhozók pedig a függetlenséghez szükséges jogi aktusokon végzik az utolsó simításokat. A látszólagos nyugalom mögött azonban szorongás és nyugtalanság érezhető. Senki sem tudja, mit hoz a holnap, s hogy a biztonsági erők képesek-e megfelelni minden kihívásnak. A KFOR és az UNMIK azt állítja, hogy igen. Joachim Rücker, az UNMIK vezetője belső körlevéllel fordult hivatalnokaihoz, hogy legyenek óvatosak, s többek között azt is tanácsolja, hogy csomagolják össze a legszükségesebbeket. Zdravko Ponos szerb vezérkari főnök eközben ismét megerősítette, hogy a hadsereg távol marad a koszovói fejleményektől, szó sincs arról, hogy beavatkozzon a tartományban.
Az államiság napját ünneplő Szerbiában a vezető politikusok azt az eltökéltséget hangoztatják, hogy a szerbek semmi áron sem mondanak le Koszovóról. Vojiszlav Kostunica kormányfő azt üzente tegnapi ünnepi beszédében, hogy Szerbia nem csatlakozik az EU-hoz „méltánytalan alkuval”.
Borisz Tadics elnök is ezen az ünnepen – amely egyben pravoszláv vallási ünnep is, gyertyaszentelő – tette le a hivatali esküt a parlamentben, s kezdte meg második ötéves államfői mandátumát. Beszédében kiemelte, hogy sohasem mond le a Koszovóért folytatott harcról, sem pedig Szerbia európai útjáról.
Bozsidar Djelics kormányfőhelyettes bejelentette, hogy Koszovó kiválása esetén diplomáciai és jogi ellenlépéseket tesz, de semmiféle erőszak nem jöhet számításba, mert az végérvényesen elszakítaná Koszovót Szerbiától. A szerb szocialisták vezetője kijelentette, hogy Szerbia beleegyezése nélkül Koszovó nem válhat ki. Ivica Dacsics szerint a Koszovóban élő szerbeket Szerbia saját polgárainak tekinti, s igyekszik megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy szülőföldjükön maradjanak.
A nemzetközi színtéren ezekben a napokban első számú témává lépett elő Koszovó. A Biztonsági Tanács ülése semmi újat nem hozott. Mindenki megmaradt álláspontjánál, tehát nincs lehetőség az egységes BT-állásfoglalásra sem a megoldás tekintetében, sem abban, hogy mi a teendő, ha Koszovó kikiáltja függetlenségét. Ezt Oroszország korábbi jelzésének megfelelően precedensként kezeli, és már forgatókönyvet is készített.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap kijelentette, a függetlenség kikiáltása nyomán Oroszország módosítja kapcsolatát a Grúziától egyoldalúan elszakadt Abháziához és Dél-Oszétiához, várhatóan jelentősen növeli a pénzügyi-gazdasági és humanitárius segély mértékét. Lavrov tegnap Moszkvában Szergej Bagaps abház és Eduard Kokojti dél-oszétiai elnökkel tartott megbeszélése után mondta ezt. A két elnök szerint már kidolgozták a Koszovó függetlenségének esetleges kikiáltása után következő lépéseket.
Bonhams
Megvan a világ legdrágább Mazdája, egy filmsztár
