A folyamatosságra szavaznak

Együtt győzünk! – hangzik a vasárnapi elnökválasztás biztos esélyesének szlogenje, amely hűen jelzi, hogy Dmitrij Medvegyev elődje, Vlagyimir Putyin politikai irányvonalát kívánja folytatni. A legutolsó felmérések szerint az első miniszterelnök-helyettes akár a szavazatok 75 százalékára is számíthat.

Túlzás lenne azt állítani, hogy az orosz főváros a hét végi elnökválasztás lázában ég. Inkább a visszafogottság a jellemző. A vasárnapi eseményre utaló plakátokat is csak elvétve látni. A legnagyobb számban még a választási bizottság hirdetéseivel találkozni, amelyekből csupán az derül ki, hogy Oroszország március 2-án szavaz. A részvételi arányt igyekszik feltornázni az a plakát is, amely arra buzdít, hogy a család együtt szavazzon, míg másutt ismert moszkvaiak azt tudatosítják, hogy a jövőt választják. S hogy milyen is lesz ez a jövő, azt egyértelműsíti a Vörös tér közelében a lebontott Moszkva szálló helyén épülő luxushotel falát beborító óriásplakát, amelyen mester és tanítvány, Putyin és Medvegyev hirdetik, hogy együtt győznek. Ebből is látszik, hogy a hatalom csúcsára a Putyin-csapatból kerül új ember, s a leendő elnök az utóbbi nyolc évben kialakított kurzust viszi tovább. Az emberek lényegében erre, s nem is a személyre szavaznak majd.
A mostani választás lényegében a duma képviselői helyeiért zajlott decemberi voksolás második fordulója, visszafogott stílusában pedig ellenképe. Akkor az Egységes Oroszország listáját vezető Putyin lényegében a személye és programja melletti referendummá nyilvánította a voksolást, s a mögötte kiálló két párt, az Egységes és az Igazságos Oroszország 64 százalékos részvételi arány mellett 72 százalékos támogatottságot szerzett. Ez az elsöprő győzelem alapvetően megváltoztatta a politikai palettát, egyben megágyazott az utód nyugodt és biztos sikerének. Ahogy Putyin akkor fogalmazott, „a decemberi győzelem egyértelműsíti a márciusit”. A kijelölt utód, Medvegyev dolga azonban csak látszólag egyszerű. Az utódnak meg kell erősítenie helyét Putyin táborában, s valamiféle saját arculatot is fel kell mutatnia.
A másik három induló helyzete jóval bonyolultabb. A kommunista Gennagyij Zjuganov és a populista Vlagyimir Zsirinovszkij saját politikai jövőjéért harcol, s karrierjük végét jelentheti, ha kevesebb voksot szereznek, mint pártjuk decemberben. Mindkettőjük 11-13 százalék közüli eredménynyel számolhat, míg a demokrata, Andrej Bogdanov számára az is siker, ha másfél százalékot szerez. Jó esetben a Kremlhez lojális politikus szerepet kaphat az átalakuló liberális oldalon. Zsirinovszkijjal egyetemben azonban ő egyelőre inkább a kampány látványosságáról gondoskodott. Ennek volt a része, hogy a Medvegyev nélkül folyó tévéviták egyikén az örök bohóc Zsirinovszkij ököllel ütlegelte az Oroszországi Demokrata Párt egyik képviselőjét.

Takarékos jelöltek. A kampány csendes lefolyását jól mutatja, hogy a jelöltek nem szórták a pénzt. A törvény szerint 400-400 millió rubelt költhettek volna, ám meg sem közelítették ezt az összeget. A legbőkezűbb a „liberális demokrata” Zsirinovszkij volt, aki az összegyűjtött 160 millió rubelből 154-et fordított a kampányra. Medvegyev számláján 190 millió volt, s ebből is csak 30 millió rubelt költött el. Zjuganov szinte teljesen kimerítette a rendelkezésére álló 60 milliós keretet, mint ahogy Bogdanov is élt a maga négy és fél millió rubeles lehetőségével. (S. G.)