A francia Observatoire de l'Immigration & de la Démographie (OID) igazgatója hangsúlyozta:
A bevándorlás végső soron a demokratikus felhatalmazás kérdése, és valódi demokratikus felhatalmazás jelenleg csak nemzeti keretek között képzelhető el.
A migráció hatásait például hozva említette Spanyolországot, ahol háromféle migrációs nyomás jelentkezik: latin-amerikai, szubszaharai, valamint észak-afrikai, gyakran szezonális bevándorlás. Az utóbbi régióból érkezők közül sokan túllépik vízumuk érvényességi idejét. Hozzátette:
Spanyolország – akárcsak korábban Franciaország vagy Németország – ma már interetnikai feszültségekkel néz szembe, egy olyan országként, amely korábban homogén társadalom volt.
Monti különösen aggasztónak tartja, hogy megbomlanak a hagyományos közösségi keretek. Mint mondta, „egyre több helyen feszültséget okoz az a különbség, amely a családról, a női szerepekről vagy az apai tekintélyről vallott európai felfogás és azok között a szokások között húzódik, amelyek inkább kollektivista, tekintélyelvű és sokszor macsó kultúrákból érkeznek.”
A beilleszkedés feltételeit illetően úgy fogalmazott:
Nem lehet integrálni valakit egy olyan társadalomba, amely már nem tudja, kicsoda. Nem lehet integrálódni valamibe, ami éppen széthullik.
Szerinte az integráció csak úgy lehet sikeres, ha az állam határozott és következetes normákat állít fel, és a társadalom is hajlandó azokat betartani. „Nem egyértelmű, hogy a multikulturalizmus hivatalos politikái – mint amilyeneket az Egyesült Királyság, Hollandia vagy Németország alkalmazott – sikeresnek bizonyultak volna. A kudarcukat saját vezetőik ismerték el.”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!