Aláírásgyűjtő háziorvos mint MSZP-kampányarc. Komáromi Zoltán országos háziorvosi szakfelügyelő a napokban feltűnt az MSZP féloldalas, országos napilapokban megjelenő, népszavazás-ellenes kampányának hirdetésén. Noha Komáromi eddig azt hangoztatta, hogy mint háziorvos gyűjt aláírásokat kollégáinál a vizitdíj megtartása mellett, továbbá nem egyedül, hanem több kollégájával együtt kezdeményezte az aláírásgyűjtést, a hirdetés arról tanúskodik, hogy egy hajóban evez a balliberális kormánynyal. A szocialista hirdetésben Komáromi azt állítja, tavaly „úgy 14–15 százalékkal kisebb lett a betegfolyam”, ám ezt azzal magyarázza, hogy akik eddig csak tanácsért jártak hozzá, már „átgondoltabban” teszik ezt, akik pedig receptért álltak sorba, immár telefonon kérelmezik a gyógyszerfelírást. Komáromit – amint arról korábban lapunk is beszámolt – 2003-ban rendkívüli küldöttgyűlés távolította el a Magyar Orvosi Kamra alelnöki posztjáról, mert felmerült vele szemben a gyanú, hogy alkut kötött az akkori szocialista egészségügyi kormányzattal. Mostani aláírásgyűjtése ráadásul erkölcsi aggályokat is fölvet, hiszen a népszavazás előtt a szakfelügyelő azoknál kilincsel, akik fölött ellenőrzési jogköre van, így akár később szankciókra is javaslatot tehet az országos tiszti főorvosnál a más véleményen lévőkkel szemben. (V. T.)
Tavaly 152 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Szakértőnk szerint ebben közrejátszik az a 20,7 százalékos egészségügyi infláció is, amely többszöröse az előző évekének (2006-ban 9,3, míg 2005-ben 6,5 százalék volt az egészségügyben végbement pénzromlás). Tehát az egészségügyi szolgáltatások árai és díjai az egy évvel korábbihoz viszonyítva több mint 20 százalékkal drágultak, az ebből eredő bevételnövekedés szintén a központi költségvetést gyarapítja. Mindezzel szöges ellentétben az Egészségügyi Minisztérium internetes honlapján a reformintézkedések elszámolásáról a következő olvasható: „A vizitdíj és a napidíj bevételi többletként és a források felszabadulásával öszszesen mintegy 62 milliárd forintot jelent.”
A statisztikai hivatal legfrissebb felmérésének eredményei rámutatnak arra is, hogy a halálozások száma az előző évhez viszonyítva nőtt, amivel megtört hazánkban a halálozási szám csökkenő tendenciája. 2006-ban 131603 fő, 2007-ben 132800 fő halt meg, amely 1197 fős növekedést jelent.
Közismert, hogy az egészségügyi kiadások mértéke mintegy 20 százalékkal növelheti vagy adott esetben csökkentheti a lakosság életesélyét. Így feltehetőleg (alapul véve a halálozások mértékét) a halálesetek egyötödénél játszhatott szerepet az egészségügyből elvont mintegy 150 milliárd forint.
Szakértők szerint a halálozások számának ingadozásokkal tarkított, de alapvetően csökkenő trendje az 1990-es évek elejétől figyelhető meg. Tizenöt évvel ezelőtt a 150 ezer főt meghaladó halálozás ugyanis évtizedek óta rekordmagasságúnak számított, a csökkenés pedig ekkortól indult meg, amit gyakran szakított meg egy-egy év halálozásainak emelkedése. E tekintetben a 2006. évben bekövetkezett halálesetek száma az elmúlt harminc év legalacsonyabb értékét jelenti. A halálozások kor szerinti megoszlásából az derül ki, hogy a csökkenés főleg a 35–49 éves, középkorú, valamint a 70–79 éves időskorú népesség körében volt jellemző. Az összes halálozás csökkenésének kétharmada ugyanis ebből a két korcsoportból került ki. A középkorú lakosságnál inkább a férfiak, az időskorúaknál pedig a nők halálozásai csökkentek az átlagosnál jobban.
Tavaly kevesebben születtek és többen haltak meg Magyarországon, mint az ezt megelőző esztendőben, 2,3 százalékkal kevesebb újszülött jött a világra. A nyári hónapokban majdnem 7 százalékkal nőtt a halálozás. A népesség becsült lélekszáma 10 millió 045 ezer volt.
Publicisztika a 6. oldalon
