A közös Európa végénél

Megfélemlítik a magyar lakosságot az osztrák–magyar határra indokolatlanul kihelyezett behajtani tilos táblák. Míg a Fertőrákos térségében összegyűlt tiltakozó aláírásokat a napokban adják át az osztrák települések polgármestereinek, addig a magyar külügyminiszter szerint a tiltó táblákat elfogadható magyarázattal tették ki az Ausztriában élők. Göncz Kinga hétfőn a parlamentben arról is elfeledkezett, hogy az Európai Parlament már munkabizottságot hozott létre a vitatott intézkedések kivizsgálására.

Varga Attila
2008. 03. 07. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A határok nélküli Európa a mai naptól Ausztria és Magyarország között sem csupán eszmény, hanem naponta megélhető valóság. Ennek elérése pedig történelmi jelentőségű siker – áll a tavaly decemberben kiadott schengeni osztrák– magyar nyilatkozatban. Az eltelt két hónap gyakorlata azonban másról árulkodik. A Fertő tó környékén az osztrák „sógorok” behajtani tilos táblákat helyeztek ki számos helyen, vagy egyszerűen mázsás kövekkel torlaszolták el a bekötőutakat.
A kópházai határátkelő előtt a gázra taposok, és nyolcvan kilométeres óránkénti sebességgel robogok át Ausztriába. E cselekményt húsz éve golyózápor kísérte volna, s még néhány hónapja is elképzelhetetlen lett volna az Európai Unión belüli útlevélkezelés miatt. Tavaly december 21-től viszont megváltozott minden, az unió belső határán akkor nyargalászunk át, amikor csak jólesik nekünk. De csak itt, mert az osztrákok máshogy gondolják.
– Döbbenten tapasztaltuk, hogy a decemberi határnyitási ünnepség előtt egy-két nappal az osztrákok kihelyezték a behajtani tilos táblákat – szögezte le Palkovits János, Fertőrákos polgármestere. – Próbáltuk megtudni, mit jelent ez, hogyan képzelik ezt, aztán az ünnepség végén futottam össze a margitbányai polgármesterrel, aki közölte, erről nem ők tehetnek, mert ez tartományi út, s az útfenntartó tetette ki a táblákat. A rendezvényünkön megjelenő Benita Ferrero-Waldner asszonnyal, az Európai Bizottság tagjával beszéltük is, hogy Schengen szándéka, az átjárható határok nem éppen erről szólnak.
Pénzről van szó
– Érdekes módon a faluba költözött osztrákok kezdeményezték az aláírásgyűjtést, az íveket eddig már több mint hatszázan látták el kézjegyükkel. Két lehetőség kihasználatlanságáról van szó, az egyiknél a kihelyezett táblákat most igazából nem is vitatjuk – világosított fel a polgármester. – A Fertőmeggyesre (Mörbischre) vezető gyalog- és kerékpárút valóban igen keskeny, igazából itt nincs kifogásunk. Ráadásul 1997–98-ban autósok is elmehettek a határig. Sok panasz érkezett hozzánk a lovas kocsit hajtó helybéliektől, hogy az autósok türelmetlenek, nem tartják be a 20 kilométeres sebességkorlátozást, tülkölnek, és belehajtanak a tömegbe. Azt mondta egy közlekedési szakember, hogy mivel ez önkormányzati út, baleset esetén egy életre elássuk magunkat, így a kedvezményt megszüntettük. Viszont a Szentmargitbányára (St. Margarethenre) vezető aszfaltozott út alkalmas a kétoldali autóközlekedésre. Ott található a páneurópai piknik emlékműve, és a tizedik évfordulóra felújították az útszakaszt is. Így viszont csak negyven kilométeres kerülővel közlekedhetünk.
– A petíciót a napokban nyújtjuk át a margitbányai polgármesternek. Az aláírók egy része az osztrák településen él. Meggyőződésem, hogy a forgalomnövekedés nem érintené a települések életét, de nagy segítséget jelentene az osztrák gazdáknál dolgozó magyar ingázóknak, és az idegenforgalmat is élénkítené – vélte a polgármester. A térképen elkalandozva hasonló problémákra hívta fel a figyelmet. Úgy tudja, Zsiránál nincs kompromisszumkészség, máshol talán van miről beszélni, s van olyan település is, ahol közös út építésén gondolkodnak.
A polgármester szerint a pénzről, a bevételről van szó. Az osztrákok a vendégeiket féltik, hogy kevesebb turista érkezik majd hozzájuk, illetve átruccannak majd hozzánk néhány napra. Ő optimista. Szerinte a margitbányaiakkal lesz miről tárgyalniuk, míg a mörbischiekkel a közös pályázatban kellene megállapodniuk. Az ellentétek ára mindenesetre nyáron kiderül. A nemzetközi rangú fertőrákosi, illetve a mörbischi és a St. Margarethenben rendezendő hangversenyekre, kulturális rendezvényekre érkezők száma megcsappanhat, s nem töltenek el majd hosszú hétvégéket a környéken. Az igazsághoz tartozik: osztrák oldalon tízezrek keresik fel a hangversenyeket, míg a fertőrákosi szolidabb produkciókra ennél jóval kevesebben kíváncsiak. A magyarok az idén Pavarotti-emlékestet tartanának, de még nem tudják, hogy kik lesznek a fellépők.
Osztrákok a „magyar drágaságról”
Egy fertőrákosi italkimérésben egy nyolcvanéves bácsika arról humorizál, hogy kénytelen volt bemenni a soproni kórházba az asszony kontrollvizsgálata miatt. De nem is bánja, mert addig felment a büfébe, és egy „sírós szemű”, „márványbőrű” fiatalasszony szolgálta ki, és valami nagyon finom sajtos rólót adott neki.
Tóth Jenő, a csapos szerint felháborító az, amit az osztrákok megengednek maguknak. Féltik a turistáikat a balfi fürdő, az olcsó kiskocsmák és a magyaros éttermek szolgáltatásaitól. – Higgye el, ellenpropagandát folytatnak. Látom az ide betévedő osztrákokat. Félve jönnek be, és egyből az árlapot figyelik, aztán csodálkoznak azon, hogy minden sokkal olcsóbb, mint amire számítottak, amiről hallottak – panaszolta Tóth Jenő.
A Páneurópai piknik emlékparknál vezet az az aszfaltút, ahol könnyedén át lehetne jutni Ausztriába, ám az osztrákok behajtani tilos táblákat helyeztek ki. Ottjártunkkor éppen osztrák karbantartók járták a környéket, és megtisztogatták a táblákat. Az Sz–100-as típusú, 246 kilométer hosszú jelzőberendezést – a „vasfüggönyt” – az MSZMP 1965-ös döntése alapján építették fel 1965 és 1971 között. Nos, az emlékoszlop szerint Horn Gyula és Alois Mock 1989. június 27-én itt vágta át a vasfüggönyt, „amely évtizedeken át megosztotta Európát”. „Európa ezzel békében egyesült” – olvasható még a kövön.
– A túlsó oldal Ausztria világvégéje, itt pedig jelentős városok és települések vannak. És most ők nem engednek át minket, száz behajtani tilos táblát helyeztek el a legkisebb dűlőúton is. Mindenki elítéli, de valahogy mégis kikerültek az útra a táblák. Az egész arról szól, hogy megfélemlítsék az embereket, és a turisták ne tudjanak akadály nélkül közlekedni – vélekedett a határon járó Horváth József, akinek keresett étterme és borászata van Fertőrákoson. A környéket jól ismerő férfi autós terepnézőre invitált, s néhány bekötőutat is megtekintettünk, ahol szintén táblákkal és hatalmas kövekkel torlaszolták el az utat.
A külügyminiszter tájékozatlan
Decemberben Alfred Gusenbauer osztrák kancellár a nyitás hihetetlen szimbolikus jelentőségéről beszélt. Elmondta, hogy a schengeni bővítés biztonságosabbá teszi Ausztriát, és még inkább Európa szívébe kerül az ország. Az osztrák átlagpolgár azonban közel sem néz ilyen lelkesen a határok nélküli európai jövőbe. Egy felmérés szerint a lakosság csaknem 60 százaléka elutasítja a schengeni bővülést, 75 százalékuk pedig attól fél, hogy a határellenőrzések elhagyásával nő a bűnözés.
Hétfőn Firtl Mátyás a határ osztrák oldalán kitett behajtani tilos táblákkal kapcsolatban interpellálta az Országgyűlésben a külügyminisztert. A KDNP képviselője, a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat alelnöke kijelentette: valamennyi uniós polgár szabad mozgáshoz való jogát sértik a táblákkal. – Lehetséges-e egy nemzetközi szerződés hatályát közlekedési táblákkal felülírni? – kérdezte. Göncz Kinga úgy vélte, hogy csak néhány településről van szó, és elfogadható magyarázatot kaptak az osztrák féltől. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szabad határátlépés nem jelenti azt, hogy a jogszabályokban tiltott, például magántulajdonban lévő területeken is át lehet lépni a határt. Két példát említett. Fertőrákos osztrák szomszédja, Mörbisch a gyalogos- és a kerékpárforgalomnak nyitotta meg a lehetőségét a Fertő tó természetvédelmi területén. A szintén Győr-Moson-Sopron megyei Zsira és osztrák szomszédja, Lutzmannsburg között is csak gyalogos- és kerékpárforgalom lehetséges. – Az osztrák település a forgalom korlátozását a falu turisztikai vonzerejének megóvásával indokolta – közölte a miniszter. Göncz Kinga nem tudott vagy inkább nem akart tudni arról sem, hogy Dobolyi Alexandra szocialista EP-képviselő kezdeményezésére már az Európai Parlament is vizsgálódik a határátlépést megtiltó osztrák határozatok ügyében. Brüsszelben külön uniós munkabizottságot hoztak létre, hogy minél előbb kinyissák az egyébként december 21. óta nyitott határokat. A bizottság február 20-ig várta a bejelentéseket magánszemélyektől, civil szervezetektől és polgármesterektől. „Az eddigi adatok szerint az osztrák fél ok nélkül a forgalom növekedésétől, a környezet károsításától tartva hozta meg intézkedéseit” – áll a képviselőnő korábbi közleményében.
Magyar érdekekről van szó, és megint több malomban őrölünk – legyintenének minderre a határnyitásban érdekelt emberek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.