Adócsomagból nem lesz munkahely

Nem teremt új munkahelyeket a személyi jövedelemadó mérséklése és a járulékok csökkentése – állítja Németh György közgazdász. A nagyvállalatok számára elérhető tehercsökkentés csak a nyereséget növeli, a többletprofit a multiknál ráadásul külföldre vándorolhat. Mindhárom terv bonyolultabbá tenné a már így is túlkomplikált magyar adórendszert.

Tévedés, hogy a személyi jövedelemadó (szja) mérséklése és a járulékcsökkentés a munkahelyek számának gyarapodását vonja maga után – nyilatkozta lapunknak a miniszterelnök által felvázolt adócsomaggal kapcsolatban Németh György közgazdász. A szakember szerint nem állja meg a helyét az az állítás, hogy ha néhány százalékkal többet hagyunk a kisvállalkozások zsebében, akkor ők majd terjeszkedésbe kezdenek, és újabb munkahelyeket teremtenek. – Ha a vállalkozók zsebébe tesszük a pénzt, akkor legfeljebb jobban élnek, az új befektetések serkentéséhez azonban ez nem elég. Ha pedig a multik nyereségét is növeljük a munka olcsóbbá tételével, akkor szembe kell néznünk azzal, hogy az erre szánt pénzek jelentős része a vállalatok egyéb profitjával együtt kivándorolhat az országból.
A járulékok csökkentése egyébként első lépésben csak a kisvállalkozásokra vonatkozna, és nem olyan mértékű, amellyel nemzetközi vállalatokat lehetne becsalogatni az országba – vélekedik a szakember. – A komolyabb multiknál a bérköltségek sokadrangú szempontot jelentenek, egy komoly nemzetközi cég számos más tényező alapján választja meg, hogy hová telepszik. Azzal, ha olcsóbbá teszszük a munkaerőnket, legfeljebb azokat a vállalatokat tudjuk idecsalogatni, amelyeknek a legegyszerűbb betanított munkára van szükségük, és ezek a cégek, ha úgy tetszik nekik, néhány hónap alatt felszámolják a telephelyüket, majd néhány ezer kilométerrel keletebbre telepednek. Nekünk viszont komolyabb, képzett munkaerőt igénylő vállalatokra lenne szükségünk – állítja Németh György.
A közgazdász a miniszterelnök három elképzelése – személyi jövedelemadó csökkentése, járulékcsökkentés, és az úgynevezett szuperbruttósítás – közül bizonyos módosításokkal a legutóbbit tartja járható útnak. Ez egyébként nem új megoldás, már évekkel ezelőtt, az Orbán-kormány ideje alatt is napirenden volt. Jelenleg a bruttó bér a nettó jövedelem, valamint a munkavállaló által fizetendő adók és járulékok összege. Ebbe azonban nem számít bele az az összeg, amit a munkaadó különböző hozzájárulásként még kifizet a foglalkoztatott után az államnak. A szuperbruttó viszont a munkavállaló és munkaadó által fizetett összes adót és járulékot magában foglalja.
A GKI Gazdaságkutató is a szuperbruttósítás mellett teszi le a voksát. – Ez átláthatóvá és egyszerűvé teszi a foglalkoztatás utáni közteherviselést – áll az intézet közleményében. Ugyanakkor a gazdaságkutató egy külön adójavaslatot is kidolgozott, amely 400 milliárd forintból valósítható meg, és a GDP-arányos adóterhelést 1-1,5 százalékkal csökkentené. A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint a járulékcsökkentés az alacsony jövedelműek zsebében hagyna több pénzt, a szuperbruttósítás az átlagosnál nagyobb jövedelműeknek kedvezne, míg az szja-csökkentéssel az átlagos vagy annál magasabb keresetűek járnának jól. Zara László, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint az elképzelések nem járulnak hozzá az egyszerűbb adórendszer kialakításához, sőt még bonyolultabbá teszik az adminisztrációt. Az elnök úgy véli, jelenlegi formájában a járulékcsökkentés sem eredményez munkahelybővülést, hiszen csak a vállalkozások nagyon kis részét, a maximum tíz főt foglalkoztatókat érinti. A szakember úgy véli, az az öszszeg, amit a néhány fővel dolgozó cégek megtakarítanak, nem fedezné új beruházásaikat. A kisvállalkozások munkahelyteremtése elsősorban attól függ, milyen a gazdasági környezet, találnak-e megfelelő piacot – nyilatkozta az elnök.
A járulékcsökkentés alkalmazottak számához kötése az Indexnek nyilatkozó Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője szerint azt eredményezheti, hogy a közepes cégek a járulékkedvezmény miatt több kis cégre darabolják magukat, hogy jogosulttá váljanak a tehercsökkentésre. Az Index hírportálnak nyilatkozó adószakértők szerint a mozgástér, vagyis tehercsökkentés mértéke minimális. 2006 és 2007 között hatszázalékos tehernövekedés következett be, ezzel szemben a miniszterelnök javaslata csupán ennek egyharmadával, két százalékkal könnyítene az adóterheken. Vámosi Nagy Szabolcs hozzátette: ilyen csekély könnyítés esetén eleve kétséges, hogy megéri-e egyáltalán felforgatni az adórendszert.

Vita a vitáról. Az adócsomag társadalmi vitája várhatóan március 6-án kezdődik – közölte a távirati irodával Tukacs István, az MSZP országgyűlési képviselője. Négy nagy régióban a kamarák, a vállalkozások, az önkormányzatok, az érdekképviseletek és a civil szervezetek képviselőivel folynak majd tárgyalások a kormányfő három javaslatáról, amelyek közül az MSZP a járulékközpontú adóváltozást támogatja. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője szerint nem lehet összeszámolni, hányszor beszéltek már adócsökkentésről a kormánypártok, mégsem lett az egészből semmi.