Meggyőződésem, hogy egyedül a szakmai minőség tudja biztosítani a jövőt, hiszen ha egy zenész jól játszik, azt előbb-utóbb másoknak is értékelniük kell. Remélem, hogy a munkánk eredménye szép lassan megkerülhetetlenné tesz minket a döntéshozók számára is – mondja Keller András.
– A vártnál sokkal gyorsabban folyik az átalakulás mind szakmai, mind mentalitásbeli értelemben, nő a színvonal, erőteljes a fejlődés és nyitottak a zenészek. Egyértelmű, hogy nagyon komoly képességek rejlenek ebben az együttesben, és egyre több elismerést kapunk a zenei élet mérvadó személyiségeitől, valamint a közönség felől is – teszi hozzá. Mindezek alapján joggal bizakodó a zeneigazgató.
Keller András mégis értetlenül áll azelőtt, hogy bár a Telekom Szimfonikusok az ország második legrégebbi zenekara, jelen pillanatban ez az egyetlen olyan jelentős szimfonikus zenekar, amelyik egyáltalán nem kap állami támogatást. – Ez elfogadhatatlan, erre nincs semmilyen magyarázat – fogalmaz, megjegyezve: az maga a csoda, hogy a zenekar ilyen színvonalon működik a rendkívül szerény anyagi lehetőségeik ellenére.
Keller András összefoglalja a Telekom Szimfonikusok történetét: az együttes annak idején a Magyar Királyi Posta zenekaraként alakult meg. 1990-ben, amikor a postáról levált és magánkézbe került a Matáv, a közszolgálati funkciókat ellátó és az állam által fenntartott együttes működtetésében a cég segítséget nyújtott a magyar kultúrkormányzatnak, így vette fel a Matáv, majd a Telekom nevét a zenekar. – Most pedig ezt úgy igyekeznek beállítani, hogy mi egy magáncég zenekara vagyunk, és így az államnak semmi köze hozzánk. Felelős kultúrkormányzat nem gondolhatja, hogy az ország bármely kulturális értékéhez nincs köze – mondja Keller. Az együttes egyébként nemrégiben újította meg közszolgálati szerződését a IX. kerületi önkormányzattal a korábbinál lényegesen jobb feltételek mellett, amely alapján a fennálló szabályozás szerint joggal számíthat jelentősebb állami támogatásra.
Keller arról is beszél, hogy a zenekar nevében a Telekom szó rettenetes csapdát rejt: egyrészt emiatt működésükbe nem tudnak társszponzorokat bevonni, másrészt az együttest nem a Telekom maga, hanem a cég által alapított és szerény költségvetésű Magyar Távközlési Alapítvány üzemelteti. – Nagyon szép volt, amikor a Magyar Telekom egy gáláns döntéssel úgy határozott, hogy az értékteremtő kultúrára tetemes összegeket fordít kisegítve a kulturális kormányzatot. Természetes, hogy jogukban áll azt mondani, hogy adott esetben, egy általánosan nehezebb gazdasági helyzetben ilyen mértékű támogatást már nem engedhetnek meg maguknak, de az már korántsem természetes, hogy ilyen esetben nem áll vissza a zenekar mögé az állam. Ezek olyan általános értékek, amelyeket nem kegyeletből kell támogatni, hanem ez elemi kötelessége a mindenkori kulturális kormányzatnak – mondja a zeneigazgató.
Keller András világosan leszögezi: amíg ő vezeti az együttest, nem hajlandó a szimfonikus jelleget megszüntetni. Ugyan csökkent az állandó zenekari tagok létszáma, Keller András zsonglőrködni kényszerül annak érdekében, hogy a szimfonikus repertoár nagy létszámot igénylő jelentős alkotásait továbbra is műsoron tarthassák. Megfelelő anyagi háttér mellett működőképes lehet az a modell, amelyben a törzsgárdát különböző intervallumú produkciós szerződésű művészek egészítik ki – vallja. A hegedűművész-karmester a Telekom új vezetésében is bízik, s reméli, a cégen belül jelenleg is zajló strukturális átalakítás folyamán előnyösebb helyzetbe kerülhet a zenekar.
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
