Alaptalan vajdasági magyar félelmek?

Belgrád arra szólította fel a Koszovóban élő szerbeket, hogy ne hagyják el szülőföldjüket – nyilatkozta lapunknak adott interjújában Goran Gvozdenovics, Szerbia budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A diplomata az esetleges menekülthullámmal kapcsolatos vajdasági félelmekről elmondta: az új szerbiai alkotmány tiltja az etnikai arányok megváltoztatását az ország kisebbségek által lakott területein.

Ha azzal bíznák meg Belgrádból, hogy győzze meg a magyar kormányt arról, ne ismerje
el a független Koszovót, miként érvelne?
– Egy ország meg akarja őrizni saját területét. Miért kellene ezt külön indokolni? Koszovó Szerbia része. Ráadásul a tartomány a szerb szellemiség központja.
– Mi motiválja az Egyesült Államokat a Koszovó melletti kiállásban? Vannak, akik azt mondják, Washington ezúttal a jó oldalra állt, hiszen a milosevicsi vérengzés áldozatait kárpótolta, mások szerint viszont az Egyesült Államok csupán geopolitikai érdekei miatt ismerte el a többségében albánok lakta tartomány függetlenségét.
– Nehéz kommentálni egy ország motivációját e kérdésben. Mindenesetre, ami a kárpótlást illeti, inkább magyarázkodásról van szó. A koszovói kérdés nem Milosevics hatalomra lépése óta létezik. Egy nemzeti kisebbség éveken át tartó szeparatista törekvéséről van szó, amely jóval a milosevicsi éra előtt kezdődött, s azt követően is folytatódott. Téves megközelítés ezt a kérdést csak Milosevicshez kötni. Az Egyesült Államok ma egy szuperhatalom. Amikor akaratát kívánja érvényesíteni, akkor nem az érdekei kerülnek előtérbe, hanem igyekszik olyan álláspontot bemutatni, amely elfogadható lehet a közvélemény számára. Amerika érvei tévesek és elfogadhatatlanok. Hozzátenném, hogy Szerbiával hivatalosan a mai napig senki sem tudatta, miért is kellene elismerni Koszovó függetlenségét. Azok az indokok, amelyeket egyesek felsorolnak, nem bizonyítják a függetlenség szükségességét, hiszen azok teljesítéséhez elegendő lenne az autonómia. Ezzel kapcsolatban Szerbia végig hangoztatta kompromiszszumkészségét.
– Hogyan látja a koszovói szerbek sorsának alakulását a közeljövőben?
– Arról értesültünk, hogy a nemzetközi közösség megvédi a Koszovóban élő szerb lakosságot. Persze ez csupán a fizikai biztonságukra vonatkozik, s ne feledjük, az utóbbi években Koszovó területének nagy részéről elűzték a szerb lakosságot, jelenleg nagyobb létszámban csak a tartomány északi részén vannak szerbek. Szerbia mindent meg fog tenni azért, hogy a Koszovóban élő szerbek is hasonló körülmények között éljenek, mint Szerbia valamennyi polgára.
– Az Ahtisaari-terv autonómiát biztosítana a koszovói szerbeknek. Ehhez miként viszonyul Belgrád?
– Szerbia elutasította az Ahti-
saari-tervet, és azt az ENSZ Biztonsági Tanácsa sem fogadta el. A terv lehetővé teszi az ország egy részének elszakadását. A koszovói szerbek Szerbia lakosságának egy részét képezik, azaz nem számítanak kisebbségnek.
– A Vajdaságban attól tartanak, hogy szerb menekültek indulhatnak el Koszovóból, s magyarok lakta településeken telepedhetnek le.
– A kérdés általában szerepel a Szerbia és Magyarország közötti tárgyalások napirendjén. Vojiszlav Kostunica miniszterelnök legutóbbi budapesti látogatásán azt mondta, hogy ezek a félelmek alaptalanok. Úgy tűnt, a magyar fél el is fogadta ezt a véleményt. Kostunica ismertette az új szerbiai alkotmány egy részét, amely tiltja az etnikai arányok megváltoztatását, különösen olyan területen, ahol a kisebbség többséget képez.
– Az utóbbi esztendőkben kétszázezer szerb menekült telepedett le a Vajdaságban. Hogyan tudja megakadályozni a belgrádi kormány egy újabb hullám megjelenését?
– Emlékeztetnék arra, hogy immár nyolcadik esztendeje demokratikus kormánya van Szerbiának. Tény, az elmúlt 15-16 évben Szerbia területére több mint egymillió menekült érkezett, s ehhez a számhoz képest a Vajdaságban nem telepedett le aránytalanul sok menekült. Ezek egy része pedig visszatért a rokonsághoz, s itt elsősorban a Kelet-Szlavóniában élő szerbekre gondolok, akik a Duna két oldalán éltek. Közülük sokan átjöttek a bácskai területre. A szerbiai hatóságok épp a minap szólították fel a Koszovóban élő szerbeket, hogy maradjanak a tartományban.
– Ugye, jól tudom: a belgrádi vezetést nem zavarná, ha a Vajdaságban élő magyarok megkapnák a magyar állampolgárságot?
– Ez elvi kérdés, s az ilyenekben hozzáállásunk nem változik. Szerbia is biztosítja a külföldön élő szerbeknek a szerb állampolgárságot, így ezt természetesen nem vitathatjuk el Magyarországtól. Nem Szerbián, hanem Magyarországon múlik, hogy megadja-e a vajdasági magyaroknak a magyar állampolgárságot.
– Ebben a finoman szólva is kényes diplomácia helyzetben melyek Belgrád európai uniós kilátásai, törekvései?
– Az új szerb kormány elfogadott egy hatpontos tervet, amelyből az egyes pont leszögezi: Koszovó Szerbia területe marad. Ugyanakkor Belgrád eltökélt az integrációs folyamat folytatásában. Ez utóbbi kérdésben vannak ugyan véleménykülönbségek a kormánykoalíciós pártok között, de azok nem érintik a lényeget.