Norvégiában tegnap megnyitották azt a vetőmagbankot, amely a világ valamennyi mezőgazdasági növényének termesztését lehetővé teszi. Az Északi-sarkhoz közeli szigeten létesített tárolóban négy és fél millió vetőmagmintát lehet biztonságba helyezni, ha nukleáris háború, aszteroidabecsapódás vagy a klímaváltozás miatt veszélybe kerülne a világ mezőgazdasága – adta hírül a BBC. Mint arról korábban beszámoltunk, a raktárt a Spitzbergák egyik hegyének gyomrában, százharminc méteres mélységben alakították ki. A helyszín kiválasztásában szerepet játszottak a klímaváltozás jövőjéről készült modellek is, amelyek azt mutatják, hogy a két póluson és Grönland környékén olvadó jég kétszáz éven belül jelentősen megemeli a tengerszintet. Ezért a vetőmagbankot a várható vízszint fölött lévő területre tervezték.
Egyelőre a föld huszonegy legelterjedtebb haszonnövényének génállományát tárolják itt, mínusz 18 Celsius-fokra lehűtve. Az ünnepélyes megnyitón Jen Stoltenberg norvég miniszterelnök és Wangari Maathai Nobel-békedíjas kenyai környezetvédő helyezte a központi széfbe az első magokat. A többi magfélével jövőre kezdik el feltölteni a génbankot, amelyhez negyven- méteres alagúton át lehet eljutni.
A norvég kormány több mint 1,712 milliárd forintnak megfelelő összeget szánt a létesítményre, amely tizenkét hónap alatt készült el. Az atom- és földrengésbiztos tároló nemcsak világméretű katasztrófák esetén tesz majd jó szolgálatot, hanem arra is módot ad, hogy a világ országai Norvégiából szerezzék be a szükséges vetőmag-utánpótlást. Elsősorban a trópusi viharok által gyakran sújtott országok megrendeléseire számítanak. Emlékezetes, hogy a Fülöp-szigeteken 2006 szeptemberében végigsöprő tájfun nemcsak a termést, hanem a nemzeti magbankot is lerombolta.
Schiffer András egyetértett Szijjártó Péterrel az USA–EU vámmegállapodásról, majd keményen ölre ment Fodor Gáborral
