Az ellenőrzéstől tartva

Idehaza az egyéni vállalkozóknak csupán az egy százaléka nyújtott be veszteségről vagy csekély nyereségről szóló adóbevallást a múlt évi gazdálkodásáról – tájékoztatta a Magyar Nemzetet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH). A tendencia hátterében vélhetőleg nem a gazdaság fehéredése, hanem az adóhatósági ellenőrzéstől való félelem húzódik meg.

Jakubász Tamás
2008. 03. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mindössze az egyéni vállalkozók 1,2 százaléka vallott be veszteséget vagy csekély mértékű nyereséget múlt évi gazdálkodásáról – mondták lapunknak az APEH-nél. Az adóhatóság még nem dolgozta fel az összes egyéni vállalkozói adóbevallást, ám a beérkezett adatsorok arról tanúskodnak: a legtöbben inkább befizetik a minimumadót. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az egy évvel korábbi adatok szerint csupán az egyéni vállalkozók kevesebb mint fele zárta pozitív mérleggel az évet. A 2006-os statisztikák arról tanúskodnak, hogy az egyéni vállalkozók 36 százaléka volt veszteséges, és egyötödük nullszaldóval gazdálkodott. A múlt év közepén hatályba lépett törvényi rendelkezések lehetővé teszik, hogy a veszteséges vállalkozók eldöntsék, vagy bevallják eredménytelen gazdálkodásukat, vagy megfizetik a minimumadót, aminek összege a korrigált éves bevétel két százaléka. A szabályokat ismertetve Vadász Iván, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke elmondta: azok, akik veszteségről szóló bevallást tesznek, kötelesek kitölteni egy igen részletes adatlapot. A negatív eredményről számot adók közül a hivatal több szempont figyelembevételével választja ki, kit ellenőriz. Az APEH közlése szerint elsősorban azok a vállalkozók számíthatnak vizsgálatra, akikről feltételezhető, hogy tevékenységük során nem tartották be a jogszabályokat. A revizorok a bevallásban szereplő tételekre kérdeznek rá. Vadász Iván közölte: főként olyan kiadásokat ellenőriznek majd az adóhatóság munkatársai, amiket egyébként nem firtatnának. Ilyenek például a piackutatásról, reklámok készítéséről szóló szerződések. A vizsgált adózónak bizonyítania kell majd, hogy a megrendelt szolgáltatások segítették vállalkozása tevékenységét. Abban az esetben viszont, ha nem tudja bizonyítani, hogy a bevallásban feltüntetett összegért valódi szolgáltatást kapott, bajba kerülhet.
A szakember szerint a minimumadó alkalmas eszköz lehet a költségvetés bevételeinek növelésére, ám a rendelkezések nem segítik a gazdaság fehéredését. A színlelt szerződések megkötésének ugyanis nem szab gátat az új adótípus – vélekedett Vadász, majd hozzátette: azért fizetik meg a legtöbben a minimumadót, hogy elkerüljék az adóhatóság vizsgálatát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.