Eldorádó az Európai Parlament?

Parázs vita után az Európai Parlament költségvetési bizottságának tagjai úgy döntöttek, hogy nem hozzák nyilvánosságra azt a bizalmas jelentést, amely részletezi, hogy egyes képviselők miként éltek vissza a munkatársaikért fizetett uniós pénzekkel.

Jens-Peter Bonde euroszkeptikus dán európai parlamenti képviselő kifogásolta, hogy a 92 oldalas jelentést „a költségvetési bizottság tagjai számára egy titkos olvasóteremben helyezték el”. Aki pedig el akarja olvasni, annak hallgatási nyilatkozatot kell aláírnia. A vizsgálat mintegy negyven EP-tag 167 ügyét vizsgálta. Esetükben felmerül a gyanú, hogy adókkal, társadalombiztosítással és áfával csaltak. Az egyik esetben egy titkári fizetést egy fakereskedő cégnek utalták át. Egy másik esetben egy asszisztens olyan karácsonyi ajándékot kapott, amely fizetésének csaknem hússzorosa. Bonde emlékeztetett korábbi javaslatára, hogy a képviselők alkalmazottait közvetlenül fizessék.
Lapunk az ügyről megkérdezte a holland Paul van Buitenen képviselőt, aki már korábban is támadta a csalásokat leleplezni hívatott Olaf-irodát, amelynek a költségvetési bizottság most megküldte a jelentést. Van Buitenen kijelentette: azokat a lehetőségeket sem aknázzák ki, amelyekkel mind a rendszert, mind annak irányítását, mind pedig az Olaf munkáját javítani lehetne annak ellenére, hogy a gyógymód már ott szerepel jóval korábbi jelentésekben is. Arra a felvetésre, hogy van-e egyáltalán értelme az Olafnak olyan országok esetében, mint Magyarország, ahol az uniós pénzek elosztását a kormány befolyása alatt álló szervezetek ellenőrzik, és az Olaf csak akkor avatkozhat be, ha e szervek jelentenek visszaélést, Van Buitenen elmondta: az unió nem léphet fel rendőri szervként szuverén nemzetekkel szemben, amelyeknek – szemben az EU-val – ügyészségük is van. A képviselő a visszásságokat feltáró bizottsági jelentésre térve elmondta, tapasztalata szerint az unióban, ha valaki a hatalom tyúkszemére lép, akkor azt a rendszer el akarja pusztítani.
Paul van Buitenent arról kérdeztük, hogy egy képviselő évente hány vendéget hívhat, és e téren is történhet-e visszaélés. Mint válaszából kiderült, a képviselők fejenként száz személyt láthatnak vendégül. A képviselőknek kötelező visszaadni az ilyen látogatások alkalmával fel nem használt pénzt, de ez csak papíron lévő kötelezettség, amit nem ellenőriznek. Elmondta azt is, hogy egy képviselő havi 15500 eurót kap munkatársak alkalmazására. „Vannak olyan képviselők, akik három, két vagy csak egyetlen munkatársat foglalkoztatnak.” Hozzátette, „vannak olyanok, akik a feleségüket vagy gyermeküket veszik fel. A képviselőknek bizonyítaniuk kell, hogy az így kapott pénzt felhasználják, de semmi sem zárja ki, hogy egyetlen, papíron nagyon drága asszisztenst vegyenek fel. A képviselők, mondta, napi 270 euró napidíjat is kapnak, ha reggel aláírják a jelenléti ívet, majd utána akár távozhatnak egész napra. Az Európai Parlament strasbourgi ülésére utazási költségtérítésként a távolság alapján Van Buitenen 700-800 eurót kap egyirányú utanként, de ebből csak 150 eurót használ fel. A maradékot visszaadja. Egyes tagországok önkéntes alapon megállapodást írtak alá, amelynek értelmében a parlamentnek visszatérítik a fel nem használt utazási költséget, mondta Van Buitenen. De vannak olyan tagországok és képviselők, akik a különbséget megtartják.
Egy névtelenül nyilatkozó forrásunk elmondta: felháborítónak tartja, hogy egyes szocialista képviselők „telesírják spórolásuk példáival az otthoni női magazinokat”. S az is tény, hogy nemrégiben egy uniós hivatalban lapunkkal közölték: újságíróknak nem teszik lehetővé európai uniós politikusok számlái valódiságának ellenőrzését.