Élet a forintsáveltörlés után

Annak ellenére, hogy a hétfőn bejelentett, régóta várt forintsáveltörlés nyomán a hazai fizetőeszköz 258 forintra erősödött az euróval szemben, szakértők szerint a hatás csak átmeneti lehet, s az inflációs sokkok kivédésére a jegybank később csak alapkamat-emelésekkel tud majd védekezni. A Fitch Ratings hitelminősítő szerint 2014 előtt nem lesz Magyarország az euróövezet tagja.

2008. 03. 07. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Látványos erősödést mutatott tegnap a forint árfolyama a hétfőn bejelentett árfolyamingadozásisáv-eltörlés utáni első kereskedési napon: a hétfői 262-es árfolyamhoz képest tegnap lapzártakor már 258 forintra erősödött a hazai valuta az euróhoz képest. Elemzők szerint nagy valószínűséggel csak átmeneti jelenségről van szó, s egy jelentősebb áremelkedés tompítására a jegybanknak márciusban a kamatemelés eszközével kell majd élnie, hogy elejét vehesse az esetleges gyengülésnek.
– Tisztább pénzügy-politikai célkövető helyzetet teremt a forint árfolyam-ingadozási sávjának tegnaptól érvényes eltörlése, amely ugyanakkor megerősíteni látszik azt a várakozást, hogy Magyarország 2014 előtt nem lesz az euróövezet tagja – áll a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő londoni elemzésében a távirati iroda tegnapi jelentése szerint.
A forint lebegtetéséről szóló jegybanki döntés meglepte ugyan a piacokat, de a „makacsul magasan maradó infláció miatt” szükséges volt – írta a tegnapi Financial Times, amely leszögezi: Magyarországnak 2004 óta sorra
vissza kellett vonnia a közös európai valuta bevezetésére irányuló céldátumait. A brit napilapnak nyilatkozó szakértők szerint a sáveltörlés önmagában nem lesz képes orvosolni az ország gazdasági problémáit, amelyek „az utóbbi évek túlzott eladósodásának” köszönhetők.
– Egyértelműen hasznos lépésnek tartom a sáveltörlést, amelyre a jegybank már Járai Zsigmond elnöksége alatt több alkalommal is javaslatot tett, ám ekkor még a Gyurcsány-kormány elutasításával találkozott – mondta lapunknak Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi alelnöke. Megjegyezte, a lebegtetésre már hamarabb is szükség lett volna. Hasonlóan nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Hamecz István, a jegybank korábbi igazgatója is, aki leszögezte: az utóbbi időben jelentősen romlottak az inflációs kilátások, és a forint gyengülésével párhuzamosan a devizában felvett államadósság finanszírozásának költségei is megnőttek. Hamecz kifejtette, hogy legközelebb akkor lesz szükség kamatemelésre, ha olyan inflációs sokkok érik az országot, amelyeket már csak ezen eszközzel lehet megfékezni.
– Magyarország jól döntött azzal, hogy a forint mozgását felszabadította, s megszüntette az ingadozási sávot az euróhoz képest – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az eurócsoport elnöke, Luxemburg miniszterelnöke. Hozzátette: ez személyes és nem hivatalos véleménye. Luxemburgban Geir Haarde izlandi pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalása szünetében még azt is elmondta, hogy „jelenleg Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy kérje azonnali csatlakozását az euróövezethez”. Megemlítette továbbá, hogy vizsgálják a csatlakozáshoz szükséges kritériumok teljesítését.
A jegybank jelentős energiaáremelésekkel számol az idén – hangzott el az MNB tegnapi elemzői fórumán, ahol 2008-ra 20 százalékos gázáremelést és további ötszázalékos elektromosáramár-emelést jósoltak elemzők. A jegybank ezenkívül csökkenő befektetési ütemmel, a vártnál kisebb reálbér-emelkedésekkel számol, s a megszorítócsomag negatív hatásainak elhúzódását jósolja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.