Formális a verseny a piacon

Ami az energiapiacon létrejött, minden, csak nem verseny – ebben egyetértett a legtöbb résztvevő a Szabad Európa vitanapok legutóbbi eseményén, mely az energialiberalizáció hazai tapasztalatairól szólt. A nyitás legnagyobb vesztesei egyértelműen a fogyasztók; a piaci szereplők a január 1-jén életbe lépett szabályozás azonnali módosítását szorgalmazzák.

A teljes piacnyitás a villamos energiában csak formális, jogi esemény volt – jelentette ki Nagy Márta, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese a Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselői által rendezett, az energiapiaci liberalizáció tapasztalatairól szóló vitán. Mint fogalmazott, a villamosenergia-törvény január 1-jei életbelépése óta semmi nem történt a verseny fokozására. Ezenkívül szerinte a nyitás a lehető legrosszabbkor, az év végén valósult meg, ami már önmagában káoszt okozó tényezőnek számít. Nagy Márta azonnal módosítaná a szabályozást, amit elsősorban az erőművek és a Magyar Villamos Művek (MVM) között fennálló hosszú távú megállapodások megszüntetésével képzelne el.
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szintén a törvény átgondolását javasolta. Azt elismerte, hogy mivel a kormánynak figyelembe kell venni gazdasági és társadalompolitikai szempontokat, igen szűk mozgástere marad, de az energiának megfizethetőnek kell lennie, ám sokak számára a piacnyitás nem ezt hozta.
Ezt támasztják alá Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének szavai, aki szerint a fogyasztók nem voltak felkészülve ekkora mértékű drágulásra. – Felmérésünk szerint a vállalkozói szektornak a februári villanyszámlában 65 százalékos tarifanövekedéssel kellett szembesülniük – emelte ki, majd hozzátette: olyan környezetben történt az áremelés, amikor a többi kormányzati intézkedés is a versenyképességet rongálta.
Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal elnöke a drágulás okát egyfelől a Balkánon bekövetkezett energiahiánnyal indokolta, mely leginkább hazánkban fejtette ki árfelhajtó hatását. Másfelől viszont a tavaly októberi áramaukció – melyen lényegében az idei díjszabás kialakult – nem megfelelő állami szabályozását véli a jelenség hátterében. Konrad Kreuzer, az E.ON Hungária Zrt. igazgatótanácsának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a piac felszabadítása a kitűzött célokkal épp ellentétes hatást váltott ki, hiszen az árcsökkenés helyett Magyarországon alakult ki az unió egyik legmagasabb áramtarifája. Véleménye szerint olyan piaci szerkezetre lenne szükség, amely cselekvésre ösztönzi a szereplőket, ezzel valódi verseny alakulhatna ki.
Bár egyes felszólalók bírálták az MVM-et, Kocsis István, a társaság vezérigazgatója úgy látja, épp cége segített tompítani az átmeneti negatív hatásokat. Rámutatott: Magyarország kevés ahhoz, hogy érett energiapiac jöjjön létre, mert alig van szereplő és nyersanyag, ezért regionális integrációt szorgalmazott.