Jelenleg nem fenyeget katonai konfliktus

Magyarországot továbbra sem fenyegeti katonai konfliktus veszélye, a NATO katonai jelenléte garancia arra is, hogy a vajdasági magyarokat nem éri atrocitás – közölte lapunkkal a honvédelmi tárca a szerbiai események esetleges következményeivel kapcsolatban. Katonai szakértők szerint azonban Koszovó függetlenségének elismerése könnyen felülírhatja az eddigi magyar védelmi stratégia egyes elemeit.

Jelenleg semmilyen jel nem mutat arra, hogy Magyarországot bármilyen katonai atrocitás fenyegeti – fogalmazott Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium (HM) szóvivője, amikor arról kérdeztük, milyen következményük lehet honvédelmi stratégiánkra nézve a Szerbiában zajló eseményeknek. A szaktárca hivatalos álláspontja szerint a NATO robusztus jelenléte a garancia arra is, hogy a vajdasági kisebbségeket ne érje atrocitás.
Mint ismeretes, Magyarország nemzeti biztonsági stratégiáját még 1998-ban, az Orbán-kormány idején fogadta el az Országgyűlés. Ebben az szerepel, hogy a Magyar Köztársaságot nem fenyegeti fegyveres támadás egyik szomszédos állam részéről sem. A délszláv háború után született stratégia egyes elemeit azonban katonai szakértők szerint könnyen felülírhatja, ha hazánk elfogadja Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét.
A HM szóvivője egy esetleges vészforgatókönyvre irányuló felvetésünkre annyit közölt: a Magyar Köztársaság területi integritását és állami szuverenitását a Magyar Honvédség teljes szervezetével biztosítja, beleértve a szövetséges támogató erők hatékony működéséhez szükséges nemzeti támogatást is.
Egy hazánkat fenyegető fegyveres konfliktus elvi lehetőségével kapcsolatban ugyanakkor Szekeres Imre miniszter a Magyar Honvédség feladatszabó értekezletén arra utalt: ha szükséges, hazahívják a külföldön szolgáló katonáink nagy részét, és természetesen igénybe vesszük a NATO segítségét is. A honvédelmi tárca álláspontja szerint a Koszovó elszakadása miatt kialakult helyzet azonban nem ilyen.
Bocskai István, a HM szóvivője rámutatott: a Magyar Köztársasággal szomszédos térségekben – alacsony és egyre csökkenő, de esetenként intenzívvé váló valószínűséggel – kialakulhatnak belső válságok vagy szélsőséges esetben országok közötti konfliktusok, amelyeknek nem céljuk a magyar állam szuverenitásának, területi integritásának fenyegetése. Ha ezek katonai veszélyekkel járnak a határ mentén, a Magyar Honvédség határbiztosítási feladatokat lát el, a potenciális légtérsértések kezelését pedig a NATO légvédelmi rendszerének részében végzi. Ehhez információink szerint azonban a déli határ légtérellenőrzésének hiányosságai miatt még szükség van egy AWACS felderítő repülőgép alkalmazására a szövetségesek részéről.
Lapunk úgy tudja, Szekeres Imre nemrég horvátországi hivatalos látogatásán is felvetette Koszovó ügyét, és a kisebbségi jogok érvényesüléséről, az ebből adódó konfliktushelyzetek lehetséges kezeléséről tárgyalt horvát kollégájával. Szekeres Imre megemlítette: fennáll annak a veszélye, hogy Bosznia-Hercegovina stabilitását is befolyásolják a szerbiai, illetve a koszovói folyamatok. Ez azért is érdekes, mert a Magyar Honvédség egy századnyi katonáját jelenleg Boszniában állomásoztatja az Altea hadművelet részeként. Ezt az alakulatot a tervek szerint más, európai uniós műveletekhez vezényelték volna, erről azonban egyelőre le kell mondani.
Az Európai Unió egy hete határozott egy olyan misszióról, amely négy hónap múlva átvenné az ENSZ-től Koszovó nemzetközi felügyeletét, és biztosítaná, hogy a függetlenedés jogállami keretek között maradjon.