Kudarcos a magyar csődtörvény

Nemcsak a csaló cégek dőlhetnek be könnyedén, hanem a jelenleg hatályos magyar csődtörvény is. Háromból két hazai vállalat vezetője ugyanis elégedetlen a jogszabállyal – derül ki az Atradius Hitelbiztosító friss felmérésből. A cégek szerint a törvény nem tud megfelelően fellépni a csaló szándékkal alapított vállalkozásokkal szemben, mert nem védi kellőképpen a hitelezőket. – A magyar csődeljárások szinte kivétel nélkül felszámolással, vagyis sikertelenül végződnek – mondta Vanek Balázs, az Atradius magyarországi fióktelepének vezetője.
Kétszáz hazai vállalat cégvezetője ezért nagyobb hatékonyságot és szigorúságot, illetve az adósokkal szembeni megfelelő fellépést várna a jogszabálytól. – A hitelbiztosító adatai szerint egyre növekszik a csaló cégek száma: évente több tucat vállalatról állapítják meg, hogy törvénytelen szándékkal alapították őket – állítja az Atradius vezetője. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az élelmiszeripar mellett a számítástechnikai szektor is egyre inkább érintett, ahol leginkább a fiktív számlákkal való csalás a jellemző. A csődtörvény viszont nem nyújt ez ellen megfelelő védelmet, hiszen a tulajdonos manapság megteheti, hogy „bedönti” a cégét, s minden negatív következmény nélkül alapít egy újat. A személyes felelősség így nem érvényesül a gyakorlatban a szakember szerint, aki arra biztatja a vállalatokat, hogy ne várjanak ölbe tett kézzel a törvényi védelemre. – Jobb, ha a cégek kidolgozzák saját követeléskezelési politikájukat. – A hitelbiztosítási díj sokkal olcsóbb, mint az a kár, amit a vevő késedelmes fizetése vagy
fizetésképtelensége okozhat – mondta az Atradius magyarországi fióktelepének vezetője. A csalók kiszűrésére a hitelbiztosító kiterjedt adatbázisából 52 millió vállalat hitelképességéről tud információval szolgálni.