Nagy zuhanással indult a New York-i értékpapír-piaci kereskedés tegnap, és bár percekkel később a zuhanás megállt, a rossz kezdés lefelé húzta az amúgy is veszteségben lévő vezető nyugat-európai tőzsdeindexeket. A londoni FTSE–100 ekkor 0,7 százalékos, a párizsi CAC–40 index egyszázalékos, a frankfurti DAX–30 1,4 százalékos veszteségben volt. A nyomott hangulat a régiós börzéket is érintette. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 190,85 pontos, 0,81 százalékos csökkenéssel, 23 501,61 ponton zárt. Az OTP-részvények ára 3,66 százalékkal 7100 forintra csökkent, míg a Mol 1,9 százalékkal 23 845 forintra erősödött.
A forintot nemzetközi piaci hatások gyengítették a bankközi devizapiacon, a hét végére elvesztette a sáveltörlés után szerzett többletét. Egy euró péntek délután 264,10/30 forintot ért, ami jóval gyengébb, mint a csütörtöki 259,30/40. Ez az árfolyam csaknem megegyezik a múlt pénteki 264,70/80 forinttal, ám a hét során – a sáveltörlést követően és az akkor kedvező nemzetközi piaci környezetben – 258,15/25 forintos zárás és 256 forint alatti kötés is előfordult.
A kereskedők szerint a piacon elmúlt a sáveltörlési láz, ismét a nemzetközi tendenciák váltak meghatározóvá, és jelenleg meglehetősen borús a hangulat. Ezt csak fokozta az állampapírok piacán megindult likvidálási hullám. A rossz amerikai makroadatok nemcsak a dollár csúcsokat döntő gyengülését idézték elő, de a nagy tőzsdék is jelentős veszteségeket kénytelenek elkönyvelni. A forint árfolyamának alakulását leginkább az befolyásolja, hogy a kockázatkerülő piaci magatartás térnyerése miatt a feltörekvő devizák árfolyamai zuhanni kezdtek: a dél-afrikai rand 2,5 százalékot vesztett, és két százalék feletti a török líra, a román lej értékcsökkenése is. Ennek tükrében a forint 1,87 százalékos gyengülése már nem is tűnik kiugróan kedvezőtlennek. Erős árfolyammozgások továbbra is várhatók.
Egyre kezelhetetlenebb a helyzet: e-rollerek okozzák a közúti balesetek négy százalékát
