Magyar–orosz gázalku

Moszkvában még a héten megállapodást köt a magyar és az orosz kormány a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről. Erről egyezett meg tegnap Gyurcsány Ferenc kormányfő a belgrádi látogatása után Budapesten is megálló Dmitrij Medvegyevvel, az Oroszországi Föderáció első miniszterelnök-helyettesével, az államfői cím várományosával.

Határozottan felgyorsult a Déli Áramlat tervezése, s Magyarország nem akar ebből a szállítási útvonalakban alternatívát jelentő projektből kimaradni. Erre utaltak Veres János pénzügyminiszter gyakori moszkvai tárgyalásai is.
Dmitrij Medvegyev tegnap elmondta, egy közös vállalat üzemeltetné a vezetéket, amelyben 50-50 százalékban venne részt a két állam. Az orosz felet a Gazprom képviselné. Gyurcsány Ferenc közölte, a magyarországi szakaszhoz kapcsolódna egy 1 milliárd köbméteres gáztároló. Szerinte a Déli Áramlat nem veszélyeztetné a Nabucco-projekt megvalósítását. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke ugyanakkor úgy véli, a kormány különutas politikája növeli Magyarország egyoldalú függőségét, a Déli Áramlat pedig pénzügyileg ellehetetleníti az uniós Nabucco-projektet.
Ezt megelőzően az orosz küldöttség Belgrádban megállapodást írt alá arról, hogy Szerbián keresztül halad az Oroszországot Nyugat-Európával összekötő gázvezeték. A Fekete-tengeren és Bulgárián keresztül érkező vezeték szerbiai szakaszán a megállapodás szerint évente 10 milliárd köbméter gáz halad végig – tehát ennél több gáz hozzánk sem érkezik –, s Belgrád csak az erre kivetett adóból 200 millió dolláros (135 millió eurós) éves bevételre számíthat.
*
A Déli Áramlat a világ egyik legnagyobb gázipari beruházása, költségét 5,4 milliárd dollárra (3,65 milliárd euróra) teszik. A tervek szerint 2013-ra készül el, s a Nabuccóhoz hasonlóan évente harmincmilliárd köbméter földgázt juttatna el Európába. Élénken érdeklődik a terv iránt a Nabuccót elhagyó Gaz de France is.
Ahogy a Nabucco, úgy a Déli Áramlat terve is több dilemmát vet fel. Ilyen például, hogy az olasz ENI-vel építendő, mélyen és hoszszan húzódó tengeri szakasz technikailag megvalósítható-e. Problémát okozhat az is, hogy jelenleg nem tisztázott a Fekete-tenger jogi státusa. Egyelőre csak a török zóna van kijelölve, s Ankarának vagy Kijevnek mindenképpen bele kellene majd egyeznie a vezeték lefektetésébe. Kérdéses még a vezeték útvonala, hogy lesz-e az északi mellett például déli ág is. Szakértők szerint nem egyértelmű az sem, hogy 2013-ig, az Északi és a Déli Áramlat tervezett elkészültéig Oroszország ki tud-e termelni évente plusz nyolcvanmilliárd köbméter gázt. Ebből mintegy 16 milliárdot kiválthatna a jelenleg még szárazföldön Oroszországtól Ukrajnán, Románián és Bulgárián át futó vezeték kapacitása, s át lehetne valamennyi gázt csoportosítani más Ukrajnán át futó csőből is.
Az elmúlt másfél hónap diplomáciai mozgása, a Bulgáriával, Szerbiával és Ausztriával a Déli Áramlat kapcsán született megállapodások jelezték, hogy felgyorsult a tervezés, s ésszerű hasonlót kötni Magyarországgal is. A tervezési sor végére maradt Budapest alkupozíciói megfigyelők szerint kedvezőek, s jó tárgyalási taktikával jó kondíciókat vívhat ki. Kérdés persze még van bőven. A Mol és a Gazprom 50-50 százalékban részesül-e majd a vezeték magyar szakaszából, avagy külön cég jön létre, amelybe a magyar olajtársaság csőhálózatának egy részét viheti apportként. Ideje lenne már meghosszabbítani a 2014 végén lejáró szerződést is a Gazprommal. Megtette már ezt a Nabucco összes támogatója, így Lengyelország vagy Csehország is. Alku kérdése még, hogy mennyire engedi be a kormány a belső piacra az Emfesz révén már egyébként ott lévő Gazpromot, vagy milyen ellentételezést kap majd a Mol.