Metán a Naprendszeren túl

Szerves molekulát mutatott ki a Hubble űrteleszkóp a Földtől hatvanhárom fényévnyire lévő gázbolygón. A felfedezés új távlatokat nyithat a Naprendszeren túli világok kutatásában.

A csillagászat történetében először szénalapú molekulát, metánt fedeztek fel amerikai és brit kutatók a Hubble űrteleszkóp segítségével egy bolygón, amelyik nem a Naprendszerhez tartozik – adta hírül a BBC a Nature beszámolója nyomán. A hatvanhárom fényévnyi távolságban lévő, HD 189733b-nek elnevezett planéta atmoszférájában a szénből és hidrogénből álló metán mellett vízgőz jelenlétére is utalnak az űrtávcső Spitzer kamerájának felvételei. A metán bizonyos körülmények között kulcsszerepet játszik a kezdetleges életformák létrehozásában, de ha az ehhez szükséges vegyi folyamatok meg is indulhatnak, a tudósok szerint a HD 189733b túl forró ahhoz, hogy az élet fennmaradhasson. A Jupiter méretű gázóriás közelebbi pályán kering a csillaga körül, mint a Merkúr a Nap körül. Felszíni hőmérséklete ezért eléri a 900 Celsius-fokot, ami az ezüst olvadáspontja.
A NASA pasadenai sugárhajtómű-laboratóriumának a Hubble felvételeit elemző szakemberei úgy vélik, a felfedezés reményt ad, hogy előbb-utóbb a Földhöz hasonló égitestre bukkannak az űrkutatók. Az adatértékelő csoport egyik tagja, Giovanna Tinetti, a londoni University College kutatója elmondta: nagyon arrogáns vélemény azoké, akik azt hiszik, hogy a világegyetemben sehol sem akadhatunk a földi élet párjára.
A távoli bolygóról az űrteleszkóp akkor készítette a felvételeit, amikor az elhaladt saját napja előtt, és annak sugarai áthatoltak az atmoszférán. A színképelemzés aztán kimutatta a metán kémiai „ujjlenyomatát” a gázburkon.
Vízgőz jelenlétére utaló jeleket korábban már a NASA Spitzer űrteleszkópja is észlelt a HD 189733b légkörében, és most a Hubble felvételei megerősítették, hogy az adatokat helyesen értékelték. A tudóscsoport szerint a mostani felfedezés rávilágít arra, hogy az űrteleszkópok új generációja alkalmas a Naprendszeren túl is az élet nyomai utáni kutatásra.
Adam Showman, az Arizona Egyetem munkatársa – aki a HD 189733b-ről továbbított adatok elemzésében nem vett részt – a BBC-nek azt mondta, eljött az ideje annak, hogy a csillagászok ne csak új égitestek megtalálására, hanem arra koncentráljanak, hogy azok legfontosabb jellemzőit, így atmoszférájának összetételét is meghatározzák a korszerű technika segítségével. Ezzel kijelölhetik az utat a későbbi évszázadok úttörőinek, akik talán el is juthatnak a tanulmányozásra érdemes bolygókra. A Naprendszeren kívül eddig 270 bolygót fedeztek fel, de Showman szerint a további kutatásoknak elsősorban a világűr olyan részeit kell célba venniük, ahol a feltételezett égitestek keringési pályája megfelelő távolságban van az anyacsillagtól az életfeltételek kialakulásához.