Kedvezőtlen következményei is vannak a globalizációnak egyes ágazatokban a legkiszolgáltatottabb és legalacsonyabban képzett munkavállalókra nézve. Időszerű ezért egy valamennyi tagállam számára hozzáférhető, európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozása, amelyen keresztül a közösség kimutatná szolidaritását a világkereskedelemben bekövetkezett változások miatt elbocsátottak iránt – áll az Európai Parlament és az Európa Tanács 2006. december 20-án hozott rendeletének indoklásában. A 2007. január elsejétől hatályos szabályozás szerint az évi mintegy ötszázmillió eurós alapból például Németország és Finnország csaknem 18 millió eurót hívott már le, miután távközlési, kommunikációs cégek szűntek meg.
A munkaügyi minisztériumban megkeresésünkre azt mondták, várhatóan márciusban kerül az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) elé a téma, ekkor veszik napirendre az Európai Globalizációs Alap igénybevételére való felkészülést, ekkor tárgyalnak a szükséges hazai jogszabályi környezet megteremtéséről, valamint az adminisztratív struktúra kiépítéséről. Bár a szaktárca szerint a következő években nem valószínű, hogy Magyarországon tömeges leépítésekre számíthatunk, azonban tagállami kötelezettségünk az alapból származó pénzek fogadására való felkészülés. Ennek érdekében a tárca vezetése ütemtervet fogadott el a támogatások hazai felhasználását biztosító intézményi-szabályozási háttér kialakítása és a jogharmonizáció megvalósítása érdekében.
Bár az alap létrehozásáról szóló közösségi szintű tárgyalásokon a munkaügyi tárca is részt vett, a lapunk által megkeresett munkaadói és munkavállalói szervezetek nem tudtak az uniós támogatásról. – Elképesztő, hogy a kormány még csak nem is tájékoztatta a szociális partnereket a lehetőségről – mondta Palkovics Imre. A munkavállalói oldal soros elnöke elfogadhatatlan hanyagságnak nevezte, hogy Magyarország több mint egy éve nem él a támogatással.
– Azonnal az OÉT elé kell hozni az ügyet – jelentette ki Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint még ha nem is lesznek tömeges leépítések, az alaphoz való hozzáférés lehetőségét akkor is biztosítani kell. A jelenlegi munkanélküliségi adatok tükrében – tette hozzá Dávid Ferenc – ugyanakkor minden bizonnyal szükség lesz a támogatásra.
A KSH legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a munkanélküliségi ráta tízéves rekordot döntve áttörte a nyolc százalékot. A jelenlegi 343 ezer állástalan azt jelenti, hogy 67 ezerrel kevesebb embernek van munkája, mint egy évvel ezelőtt.
Egyre kezelhetetlenebb a helyzet: e-rollerek okozzák a közúti balesetek négy százalékát
