Hazánk teljesítménye az innováció terén szinte valamennyi fontos mutatóban alulmúlja az Európai Unióhoz korábban csatlakozott államok átlagát. EU-s összehasonlításban rendkívül csekélynek mondható az az összeg, amelyet a magyar kis- és középvállalkozások kutatás-fejlesztésre fordítanak, a 15-ök teljesítményét figyelembe véve aránytalanul kevés európai szabadalmi bejelentést tesznek a hazai cégek, kismértékben fektetnek be Magyarországra csúcstechnológiai beruházásba, és a közösségi átlag felét sem éri a műszaki vagy természettudományi diplomát szerzők száma. Ezek az adatok azt mutatják, hogy hazánk jelentős lemaradással küzd az innováció terén – mondta lapunknak Tattay Levente. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora közölte: hozzávetőleg évi négyszázmilliárd forinttal többet kellene kutatás-fejlesztésre költeni ahhoz, hogy hátrányunkat behozhassuk.
Ennek az összegnek a döntő részét a magánszférának, a vállalkozásoknak és a lakosságnak kéne kigazdálkodnia. A szakember erre a jelenlegi gazdasági viszonyok között nem lát lehetőséget. Tattay Levente kifejtette: nem várható el, hogy az életben maradásért küzdő hazai kis- és középvállalkozások százmilliókat költsenek új találmányok kimunkálására, innovatív fejlesztések elvégzésére.
Az innováció fellendüléséhez alapvetően két területen kell gyors és jelentős változásokat véghezvinne a kormányzatnak. Tattay Levente szerint hazánk gazdaságpolitikájának alapvető módosítása szükséges. A magas adóterhek és a jelentős infláció, a gazdasági fejlődés csekély, évi 1-2 százalékos üteme, valamint a munkanélküliség emelkedése aggasztó jelenségek. – Ilyen helyzetben nem várható, hogy a magánszféra érezhetően növelje az innovációra fordított kiadásokat. A kutatás-fejlesztés háttérbe szorulása ugyanakkor számottevően csökkenti hazánk nemzetközi versenyképességét. Európa éllovasaitól, főként a skandináv országoktól messze el vagyunk maradva – vélekedett a professzor.
Tattay kiemelte, hogy a gondok gyökerei nem csupán a gazdaság gyenge teljesítményében keresendők. Az innováció jelentős fejlődéséhez hazánk felsőoktatásának átszervezése szükséges, ahogy elengedhetetlennek mutatkozik kutatóegyetemek kialakítása, valamint az ipar és az oktatási intézmények kapcsolatának szorossá tétele is. A szakember rámutatott: évente majdnem százmilliárd forinttal kellene többet költeni a munkaerő felsőfokú képzésére. – Nem remélhetünk előrelépést, amíg a felsőoktatás helyzetén nem javítunk – magyarázta a szakember, majd néhány példát említett. Európai uniós összehasonlításban Magyarországon rendkívül kevesen beszélnek idegen nyelvet. Ezen a téren megelőznek bennünket szomszédaink is. Hazánkban alacsony az internet hozzáféréssel rendelkező háztartások száma; a diákok matematikai és olvasási teljesítménye sem megfelelő. Tattay Levente szerint alapvető változások szükségesek, ezek nélkül lemaradásunk tovább nő.
Kákosy többet ígér. Bár 2005-ben nagyon kevés pénz, csak a GDP 0,95 százaléka jutott a kutatás-fejlesztésre, a 2010-es célkitűzés a hazai össztermék 1,4 százaléka, 2013-ra pedig 1,8 százalékot akarunk elérni – mondta Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) éves közgyűlésén. Hozzátette, jelenleg főként a magánszektorból érkező finanszírozás mértéke kevés, de jelezte, hogy az állami támogatás hatékonysága sem megfelelő. Ezek javítására konkrétumokat nem, csak célkitűzéseket fogalmazott meg. Emellett bejelentette: Budapest pályázik az Európai Innovációs és Technológia Intézet központjának címére, amitől a tárcavezető élénkülést remél. A MISZ, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, a Magyar Biotechnológiai Szövetség és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által aláírt nyilatkozat szerint a bérterhekre vetítve 40-50 százalékkal kellene mérsékelni az adót ahhoz, hogy az érdemi változást eredményezzen versenyképességükben. (D. L.)
Keresztrejtvény
Napi sudoku
