Pontrendszerrel a szociális otthonba

Több mint nyolcezer idős ember várja országszerte, hogy bekerülhessen egy szociális intézménybe, a tavaly év végén hirtelenjében elfogadott törvénymódosítás értelmében azonban kedvező esetben is mindössze egyharmaduknak van erre reális esélye. Az új szabályok sem a finanszírozás tekintetében, sem a gyakorlatban nem működnek.

Az önhibájukon kívül ellátásra szoruló időseket és a szociális otthonokban dolgozókat lehetetleníti el a kormány tavaly év végén, a két ünnep között elfogadott törvénymódosítása, amire alig két hete volt a szakmának, hogy a gyakorlatba ültesse, hogy január elsején életbe léphessen.
A változások értelmében nem kerülhet szociális otthonba az, akinek a gondozási szükséglete nem éri el a négy órát, és „egyéb körülményeknek” – ahogy a szabályozás fogalmaz – nem felel meg. A jogosultság megállapításának alapjául pontrendszert vezettek be, amely szerint ha valaki nem ér el negyvenegy pontot, nem juthat be az idősek otthonába. A gyakorlati tapasztalatok és a szakmai vélemények tükrében a bentlakásos és a nappali intézményekben is jelentős aggodalomra ad okot a kialakult helyzet. A felháborodásnak hangot is adnak, legutóbb Somogy megyében rendeztek szakmai tanácskozást a várható következményekről.
Huszár László, az Arany Alkony Kht. igazgatója az intézményükben ellátott 1500 idős ember sorsáért aggódik, amióta alkalmazniuk kell az új rendelkezéseket. – Ami a felkészülési időnket illeti, szilveszter éjszaka és január első napján készítettem a vezetői intézkedésekről szóló összefoglalót – fogalmazott a vezető. – Egy fiktív beteg esetén kiszámítottuk, hogy a jogosultság miként teljesül.
Huszár felsorolása szerint az az öreg férfi, aki táplálkozáskor, tisztálkodáskor és öltözködéskor segítségre szorul, bottal jár, pénzkezelése bizonytalan, egyedül él, esetenként felügyeletre szorul, és nagyothalló (csak néhány szempontot említettünk), mindössze 39 pontot szerez a jogosultság megállapításának új kritériumai szerint, vagyis nem éri el a negyvenegy pontos határt, ami az idősek otthonába kerülés egyik feltétele.
– Január 1. óta 15 kérelmet továbbítottunk az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek (ORSZI), amelynek szakvéleményt kell készítenie, hogy felvehetjük-e az igénylőt az otthonba. A 15 kérelemből öt esetén hiánypótló felszólítást kaptunk a beadás után három-négy héttel, amely során olyan adatlapokat is kértek, amikre a jogszabály nem tesz utalást.
Huszár László több esetet is elmesélt, amelyek között volt olyan, hogy az igénylő idős ember visszalépett, mert a tömérdek vizsgálat elriasztotta attól, hogy bevonuljon egy otthonba, holott szüksége lenne segítségre.
Az Arany Alkony által benyújtott 15 kérelemből jelenleg 14 vár az ORSZI szakvéleményére, az intézmény pedig addig nem vehet fel egy rászorultat sem, amíg az meg nem érkezik.
Lapunk a kialakult állapotokkal kapcsolatban már egy héttel ezelőtt megkereste az ORSZI vezetőjét, illetve a fenntartó Szociális és Munkaügyi Minisztérium illetékesét, azonban egyiküktől sem érkezett válasz a mai napig.
A Magyar Református Szeretetszolgálat irodavezetője, Czibere Károly felmérést ismertetett, amely az új szabályozás kapcsán vizsgálja a jelenleg szociális otthonban lakókat. Eszerint a jelenleg idősek otthonában élők közül mindössze alig több mint a negyedük lenne jogosult az ott-tartózkodásra, ha rájuk is alkalmaznák az új „rendszert”. A várólistákon szereplőknek csak a huszonkilenc százaléka kerülhet be az intézmények valamelyikébe, amely arány azt jelenti, hogy az országosan várakozó 6000-7000 ember közül mindössze 1700-2000-nek van esélye, hogy ellátásban részesüljön.
– Szakmailag az rendben van, hogy ápolási-gondozási rászorultság alapján ítélik meg a jogosultságot, de eddig tart az elvi egyetértés – fogalmazott Czibere. – A gondozási szükségletet azonban nem lehet óraszámban mérni. Ilyen horderejű változás a szociális törvény 1993-as életbelépése óta nem volt, a jogosultságot ilyen mértékben nem korlátozták – hangsúlyozta.
Soltész Miklós, az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának alelnöke az intézmények finanszírozási hátterét aggályosnak tartja, mivel szerinte az új szabályozás tovább rontott az intézmények fenntarthatóságán. – Az utóbbi három évben 25 százalékot vontak el az intézményektől, az infláció pedig fokozottan érezteti hatását a területen. Az otthonokra a vizitdíj és a kórházi napidíj átvállalása pedig további terhet ró – mondta a kereszténydemokrata képviselő. – Aki nem éri el a napi négyórás gondozási szükségletet, az a törvény szerint házi segítségnyújtásban részesülhet. Ennek óradíja 352 forint, ami nonszensz! – hangsúlyozta, hozzátéve:nem lehet, hogy a szociális területen dolgozók is annyira kiszolgáltatottakká váljanak, mint azok, akiket ápolnak.
A tanácskozáson számos szociális otthon vezetője adott hangot felháborodásának, senki nem akadt, aki egyetértett volna a megváltoztatott rendszerrel. Volt olyan igazgató, aki tehetetlenségében többször ismételte: – Nem hagyhatjuk, hogy idáig süllyedjen az idősellátás.