Nem elemezte a Pénzügyminisztérium (PM) azokat az okokat, amelyek a költségvetési egyensúly megbomlásához vezettek – szögezi le a pénzügyi tárca működéséről írt, tegnap megjelent részletes jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A szervezet súlyos kritikákat fogalmazott meg a PM működésével kapcsolatban, különösen a 2006-ban meghirdetett reformpolitikát illetően. A tervezett és a megvalósult költségvetési sarokszámok közötti óriási különbségek és a túlköltekezés kapcsán a jelentés megállapítja, hogy a szabályok érvényesítéséhez nem elegendő a költségvetési hivatalról szóló törvénytervezet, hanem szükség van a tárcán belüli hatékonysági problémák megszüntetésére. A 2003-ig visszanyúló ellenőrzésről szóló tájékoztató azt is kifogásolja, hogy hiányzik az állami feladatok pontos tartalmának meghatározása, illetve a költségvetés elszámolási szabályainak kidolgozása. A legsúlyosabb megállapítás a költségvetés és az állami vagyongazdálkodásban fellelhető hiányosságok miatt érte a tárcát, elsősorban az átláthatóság teljes körű biztosításának elmaradása miatt.
– A költségvetés tervezési és zárszámadási területén az ellenőrzött időszakban nem értek el jelentős előrehaladást az átláthatóság érdekében, tovább nehezítve a közpénzek nyomon követhetőségét és a hasznosulás megítélését – fogalmaznak a számvevők. Sok kritikát kapott a tárca információs rendszere miatt is, mert az ÁSZ szerint a nem egységes rendszer jelentősen hátráltatja az adatcserét a vám- és pénzügyőrség, az adóhatóság és a PM között. A számvevők azt javasolták a pénzügyminiszternek, hogy fordítson több figyelmet az államháztartást meghatározó jogszabályok megfelelő előkészítésére.
Az ÁSZ nemcsak kritizál, tenni is próbál valamit a helyzet rendezése érdekében. A szervezet Fejlesztési és Módszertani Intézete (ÁSZ Femi) által rendezett tegnapi konferencián Báger Gusztáv főigazgató egy olyan korrupcióellenes programot ismertetett, amelynek néhány pontját a kormány is felhasználta sajátja kidolgozásánál. Mint elmondta: a korrupcióellenes intézkedéseket folyamatosan kellene végrehajtani, nem csupán rövid nekibuzdulásokkal. Az intézet javaslatai között szerepel egy korrupciós kockázati térkép elkészítése, amely azonosítaná a magas kockázatú területek helyét és típusát a közszférában. A veszélyeztetettséget növelő tényezők között az intézet meglátása szerint a gyakran változó jogszabályok és a külső nyomás – beleértve a politikai nyomást és a szűkülő forrásokat – jelentik a legnagyobb problémát. A javaslat a politikusokra és köztisztviselőkre vonatkozó magatartási kódex kidolgozását szorgalmazza, fontos lenne továbbá az elfogadható ajándékok értékhatárának meghatározása, illetve a feddhetetlen magatartást tanúsító okiratok körének szélesítése is. A főigazgató felhívta a figyelmet, hogy nem elég kidolgozni a törvényeket, ki is kell kényszeríteni azok betartását.
Az eseményen részt vett Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter. A politikus, aki nem mellesleg az Antikorrupciós Koordinációs Testület elnöki tisztét is betölti, úgy látja, bár Magyarországon ma következmények nélkül meg lehet sérteni a normákat, a helyzet nem olyan rossz a környező országokban tapasztaltakhoz képest.
Durva szabályozás jöhet a fagyira, ez sokakat érint
